A héten az időbeosztás témakört járom körbe. Próbálok e területen olyan trükköket elsajátítani, melyek boldogabbá tehetik a mindennapjaimat. Az üres idők felfedezése vagy kétheti tanulmányozásomba telt, de megérte, mert kezdetben azt hittem, hogy az én életemben üres idő ugyan nincs, vagy csak ritkán, hiszen mindig rohanok. Aztán rájöttem, hogy a hétvégi reggeli semmittevéseim és a kutyasétáltatás olyan kihasználatlan idők, melyek közben értékes feladatokat láthatok el. E kettőn kívül felfedeztem még pár üres időt és megtaláltam, hogy mivel tudnám legjobban kitölteni:
Utazás vagy várakozás…
Időnként tömegközlekedési eszközzel megyek a munkahelyemre, illetve ide-oda találkákra. Persze közhelynek tűnik, hogy olvass a metrón, vagy a villamoson, hiszen sokan ezt csinálják. Viszont mióta tudatosan figyelek erre mindig van nálam könyv, nem csak akkor, ha biztosan tudom, hogy hosszasan fogok utazni, és eszembe jut, hogy bedobjak egy könyvet a táskámba. Pont olyan mindennapos tárggyá vált, mint a pénztárca vagy a telefon. Sosem tudhatod, hogy kell- e majd várni a pénztárnál a boltban, a bankban vagy a postán. Megesett, hogy korábban értem oda az egyik óvodába, és még munka előtt akadt negyed órám, amíg a kocsiban olvastam. Ilyenkor szinte repül az idő, az ember észre sem veszi, hogy milyen régóta várakozik. Észrevettem, hogy sokkal gyorsabban érek azóta egy könyv végre, mint korábban.
A főzés, takarítás…
üres idő az életemben. Azt gondolom a házimunkákról, hogy csak annyi részét tegyék ki az életünknek, amennyit minimálisan feltétlenül szükséges! Egy időben büntetésnek éltem meg a konyhában töltött időt. Mintha egy börtönbüntetést töltenék le egy cellában, és el lennék zárva a békésen hétvégéző családomtól. Mire pedig mindennel végeztem, már kedvem sem volt néha hozzájuk. Férjnek elmondtam, hogy ha valami megoldást találnánk arra, hogy főzés közben is tudjak valamit hallgatni, akkor nem érezném feleslegesen elfecsérelt időnek a házimunkát. Férj szerencsére minden technikai problémámban kihívást lát, és örömmel talál nekem rájuk megoldást. Így lett a konyhámban egy táblagépem, amit arra használok, hogy főzés közben előadásokat, rádiót vagy zenét hallgatok, és közben receptek között is módomban áll lapozgatni. Azóta sokkal szívesebben veszek fakanalat a kezembe.
Az Interneten böngészés…
közben nagyon sok üres időt töltök. A Facebook – on való idétlen görgetés régóta zavart. Könnyen rossz szokássá válhat. Azon kaptam magam, hogy mielőtt bármi mást megnyitnék, előtte “bekukkantok” Facebook-ra, csak úgy bemelegítésnek vagy levezetőnek. Többnyire nem is találok érdekes dolgot. Meg voltam arról győződve, hogy ezek a gyors látogatások amúgy maximum ötpercesek, de lemérve sajnos mást tapasztaltam. Minden kisebb betekintésnél minimum tizenöt percre leragadok. Minél fáradtabb vagyok, annál tovább tudom ezt húzni, mert lusta vagyok másba kezdeni, de a Facebook-on való nézelődés ezen sajnos nem segít. Persze vannak fontos dolgok, bizonyos emberekkel itt tartom a kapcsolatot, és lehet pihentető és kellemes ismerősök képeinek nézegetése, de magamat megfigyelve fél óra az az intervallum, amíg ellazít vagy örömöt okoz a Facebookon való kattintgatás, azután csak leterhel, lehangol, nem élvezem és elfáradok tőle. Férj hozzáadott egy bővítményt a böngészőhöz, megy leméri minden nap, hogy bizonyos oldalakon mennyi időt töltök. Ez az okoska készít napi és heti összesítőt is. Arra törekszem, hogy napi fél órára csökkentsem a segítségével a Facebook használatom, és egy órára időzítsem a blogírást, de a lényeg, hogy napi két óránál többet semmiképpen se töltsek az Interneten.
Szia! Mire gondolsz? A böngésző az az a program, amivel nézed a weboldalt (chrome, mozilla stb). nem adott hozzá amúgy semmit.
Érdeklődni szeretnék mi ez a bővítmény amit a párod hozzá adott a böngészőhöz.