Csudamozgalmas héten vagyok túl, tele búcsúzással, lezárással, mégis valahogy boldog volt. Azt hiszem, mert minden búcsúzásban ott szendereg egy újrakezdés lehetősége, mint egy kis friss szellő!:-)
♥ Férj oldaláról szerzett rokonunk középiskolai ballagásán voltunk, aki most éppen valószínűleg szorgosan írja az érettségit. A ballagásokat önmagukban nem szeretem, és ez az igazgatói beszéd sem volt túl érdekfeszítő, de feldobtuk magunknak a hangulatot. Vicces selfieket készítettünk, lassított felvételeket, ahogyan eszünk, és sztoriztunk egymásnak azokról az időkről, amikor még mi is sulisok voltunk:-) Akárhogy is a rokonokkal töltött idő után jobban megismerjük egymást♥
♥ Legkedvesebb unokatesóm új életet kezdett, és szombaton este hat megrakott táskájával együtt Németországba költözött. Tudom, sírni kellett volna, de én bomba jól éreztem magam a busz előtti búcsúzkodás közben. Tudom, hogy az én szépséges és belevaló unokatestvérem megállja majd a helyét, és egy nagyon kamatozó és tanulságos időszak előtt áll. Őszintén szólva kicsit még irigyeltük is mindannyian. Egy új kezdet tele van lehetőségekkel! Jó érzés volt Őt biztatni, útjára engedni. A közös ölelések, és összetartozás ami köztünk volt abban a pár percben szintén iszonyatosan jól esett. ♥
♥A fent említett unokatesóm kislánya, aki már nem is kislány, hisz 16 éves, és egy fejjel magasabb nálam, nálunk töltött egy napot. Imádom Őt, igazi felüdülés volt a jelenléte! Hihetetlen érett, jól nevelt és udvarias kis hölgy lett belőle, el is neveztem magamban a család legértelmesebb tagjának:-)♥
♥ Ez a hétvégém úgynevezett családi hétvégének is beillene, hiszen még a keresztfiacskánk is járt nálunk. Másfél éves létére egy csupa akarat, kíváncsiság, felfedező rosszcsont, akinek minden lépését figyelni kell, mert egy szempillantás alatt kinyit három szekrényajtót, ujjain hosszabbítót forgat, vagy kinyomja a kutya szemét. Ezt pedig nem lehet bírni nevetés nélkül, és akkor Ő is nevet, babakacaja pedig végképp levesz minket a lábunkról!!!♥
♥ Beneveztem a 11év-11km futóversenyre!! Nem mondom, hogy életem első futóversenye, mert gimis koromban versenyeztem. Inkább úgy mondanám, hogy felnőtt életem első FUTÓVERSENYÉRE! Szombaton délelőtt 10-től lehet drukkolni! :-)♥
♥ A rendszeres jóga nagyon éberen tartja az elmém, így tanévi virágnapjaimat élem eszközgyártás és óratartás terén. Az óráim roppant változatosak és hatékonyak!:-) Igaz, sokat is készülök rájuk, de nagy izgalommal és beleadással teszem, nem kényszerből. A testrészek neveinek tanításához pl. egy csontvázat készítettünk papírból. Nagyon szemléletes és élményközpontú óra volt! Kicsi hallássérült tanítványom imádta!:-)♥
♥ Három hónapja, hogy megtudtuk, nem lehet természetes úton gyermekünk. Az akkori lesújtó hírrel egy kicsi zöld szörnyecske költözött hozzánk, aki néha kettőnk közé állt, a gondolatainkat befolyásolta, olykor eltávolított minket egymástól, megfélemlített, vagy borzasztóan szomorúvá tett. Valahogy nem tudtunk ugyanolyan boldogok lenni, mint előtte. Ha összenevettünk is, könnyeket láttunk egymás szemében. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem lebegett ott a szemem előtt ezer kérdés kettőnket illetően, és egy sem olyan, ami két embert közelebb hoz. A hétvégén valami mégis megtört. Megszületett egy döntés bennem. Gyerek nélkül képes leszek élni, de Férj nélkül nem. Őt a társamul választottam, lehetőleg egy életre. Elköltözött a szörnyecske, aki azt hiszem leginkább itt volt bennem. Bármi jöjjön is, nem bánom, a lényeg, hogy van egy társam, akit szeretek!♥
Köszi Viki!!! Szerencsére barátok közt is akadnak lelki társak:-)
Az olvasottakkal én is tökéletesen egyet értek..”Bezárul egy fejezet de kinyílik egy másik ajtó”. Ahelyett, hogy a küszöbön tétovázunk ki kell nyitni azt az ajtót és remélni hogy napsütés ömlik be rajta.
Egyébként meg a lelki társ az lelki társ..nem pótolhatja senki és semmi 😉