Heti örömök

Tizedik heti örömök bejegyzésem következik. Amikor elkezdtem írni a blogot azt gondoltam, hogy ez senkinek sem fog tetszeni. Igaziból saját magamnak gyűjtöttem az örömöket össze. Mégis úgy látom, hogy a legtöbben ezeket olvassák és a legtöbb emberhez ezek jutnak el. Vajon miért van ez így? 

Nem győzöm palástolni, hogy napról napra oldottabb és boldogabb vagyok. Úgy érzem, hogy még soha ennyire nem vártam a tanév végét, mint most (persze lehet, hogy minden tanévvégén ezt mondom, csak már nem emlékszem, hogy tavaly is pont ezt mondtam).

Amikor így gondolkodom, akkor egy kicsit szégyenlem is magam, mert milyen tanár az, aki alig várja, hogy lepasszintsa a gyerekeket?! Nem erről van szó. A gyerekek hiányozni fognak, és minden diákomtól való elköszönés kicsit elszomorít. Pedagógusként az agyam a gondolataim soha nem szabadok. Mindig agyalok a másnapon, az újabb feladatokon, projekteken, fejlesztési terveken stb. Olyan, mintha minden nap hazavinném a munkám. Borzasztóan elfáradtam. A másik ok, hogy ebben a tanévben kezdtem el sok-sok olyan dolgot csinálni, amit nagyon szeretek, és alig várom, hogy ezekre több időm jusson. Ilyen a jóga és ez a blog is.

Jöjjenek akkor a heti örömök:

 ♥ Kirándulások hete volt ez a mostani. Vadasparkban és Medveotthonban jártunk a gyerekekkel. Természet + gyerekek + állatok. Igaziból e három dolog az, amitől jól érzem magam, és ritkán adatik meg egyszerre. A Medveotthonban pedig egy olyan gondozóval ismerkedtünk meg, aki különösen inspirálóan hatott rám. Csuda jól bánt a gyerekekkel és imádta az állatokat. Mindig nagyon érzékenyen érint, ha olyan embert hallok beszélni a munkájáról, akin látszik, hogy imádja, amit csinál. Ezek az emberek kiválasztottak szerintem, hihetetlen szerencsések, és a munkájukkal nagy dolgokat hoznak létre. ♥

♥ Az e havi boldogságtervemnek érzem leghamarabb és legintenzívebbnek a hatását. A gyakori öleléstől, beszélgetésektől, figyelmességektől a kapcsolatunk teljesen megújult. Meg kell mondjam, hogy rég nem voltunk ilyen boldogok, mint ezen a héten. Írok majd még arról, hogy mit vetettem be ez érdekében, de hatásos volt, mert történelmi esemény íródott a kapcsolatunkban. Egyik kirándulásról haza érve Férj vacsorával fogadott, amit Ő maga főzött. Még soha életemben nem láttam főzni. Tésztát készített rákszósszal, mert még arra is figyelt, hogy olyat készítsen, ami különleges és szeretem. Meg is öleltem érte vagy háromszor hat másodpercig! 🙂 ♠

♥ Ma voltam a Jóga Világnapja alkalmából rendezett előadásokon, jógaórákon. Nagyon jól éreztem magam ebben a közegben, csodás órákon vettem részt, és egy ajándék kulcstartót is kaptam. Januárban kezdtem el jógázni. Biztos vagyok benne, hogy ajándékként kaptam a jóga örömét és tanítását az élettől, hogy segítsen kezelni az előttem álló nehézségeket. Februárban derült ki a meddőségünk, és ha akkora nem vértezem fel magam olyan dolgokkal, melyeket szeretek csinálni, ma talán nem tudnék ilyen derűlátó és kitartó lenni. A reggeli jógaórán megkérdezték, hogy ki miért jógázik. Én azért, mert a jógával jobb vagyok, önmagam tanulom vele és segít elviselni az élet terheit. Mindenkinek kívánom, hogy találkozzon ezzel a kiváltsággal! ♥

♥ Főiskolai barátnőm elutazott Amerikába két napja. Nagyon örültem a lehetőségének, olyan izgalommal töltött el, és most is, ha csak rá gondolok, hogy Kaliforniában kap éppen a szél a hajába. A lakását pedig kiadja külföldieknek,  amíg távol van, és én lettem a szobalány. Takarítok, rendezgetem a lakást a vendégeknek. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, és örömmel végzem ezt a tevékenységet. Furcsa, de a pedagógiai nagy felelősségteljes munka után nincs is üdítőbb, mint egy kis takarítás! Egy kíváncsi szomszéd néni (úgy tűnik minden házban van egy Magdi anyus) át is jött, míg felmostam, és kérdezett valami kulcsproblémáról. Olyan jól esett felnézni és azt mondani: – Én azt nem tudhatom, én csak a takarítónő vagyok! 🙂 ♥

♥ Egy friss hársfa tea minden ízét, életenergiáját beszürcsölni, bizony ez is öröm lehet, csak próbálj meg rá így gondolni! Szép hetet! 🙂

Gabi  ♥♥♥