Heti örömök

Heti örömök, örömeim a héten:

♠ Háromszor is eljutottam a héten szabadtéri jógaórára. Fantasztikus dolog összekötni a jógát és a természetben töltött időt. A felfelé néző pózok és a befejező relaxáció közben a fák lombjai alatt madárcsicsergés adja a a muzsikát. Ismét egy példa, amikor a természet eláraszt minket az ajándékaival, pl. zenét szolgáltat a tornához. Ma egy éves volt a Margitszigeti jóga, melynek alkalmával pikniket tartottunk, és mindenki hozott valamilyen vegán vagy diétás süteményt. Én hamis sajttortát vittem cukkiniből. Azonnal elkapkodták. Jövök majd a recepttel ide is. ♠

♠ Az A38- as hajón voltam Csaknekedkislány és Ricsardgír koncerten pár munkatársammal. A zenei stílus elsőre nem állt hozzám közel, ezért fenntartásokkal indultam neki, de a havi célkitűzéses csatakiáltásom egyike jutott eszembe: PRÓBÁLD KI MAGAD! ÉLJ! vagy a másik: CSINÁLJ ÚJ DOLGOKAT!. Szóval én csináltam. Megérte. Hajat rázós, izzadós, ugrálós, ordítós táncot nyomtam szinte végig a tömeggel! Aki nem ismer jobban, az azt gondolja, hogy ilyet én nem is tudok. Őszintén szólva, ha előre kérdeztek, lehet én sem mondom meg. A lényeg, hogy jól kitomboltam magam. Megérte új dologba vágni!♠

♠Egy kis diákom látogatott meg a héten, akivel kipróbáltuk a mikróba süthető festék elkészítését.  Imádtuk mindketten. Ki is semmizett egyből, el kellett neki csomagolnom a fillérekből kivitelezhető kincset, hogy otthon is tudjon tovább alkotni. Ő egyébként a hétéves kishercegem, minden alkalommal virágot kapok tőle. Most egy szál rózsát. ♠

♠A héten hasonlítottunk egy menekültszállóra. 🙂 Először barátnőm tért vissza Amerikából, és nálunk szállt meg, majd kis Uncsiért mentünk a reptérre. Éppen most iszogatjuk a teraszon a német ajándéksört. Nem mondom, hogy az izgatott élménybeszámolók után nem csüggedtem el egy fél pillanatra, amiért velünk mostanság semmi különös nem történik. Aztán rájöttem, hogy dehogy nem, mi a legnagyobb kalandra készülünk az ősszel: Várunk a babánkra! Továbbra is minden eredményem jól sikerült, így az esélyeink is nőnek. Sokan kérdezik tőlem, hogy mennyire hiszek abban, hogy sikerülni fog elsőre, vagy van-e megérzésem a dologgal kapcsolatban. Jelentem, hogy pont annyira hiszek benne, amennyi esélyünk van (30%). Sőt egy kicsit jobban. Azt nyilatkoztam Szabinak, hogy ha sikerül végig higgadtnak maradnom, akkor megadom magunknak a 40-et. Mire: – Az nagyon jó, mert Ő 100-at, így összesen már 140%-unk van:-). Kettőnk közül mindig is Ő volt az optimistább. Engem pedig megnyugtatnak ezek a kijelentései :-).

Kevésbé meleg, jó dolgokban gazdag, SZÉP HETET kívánok mindenkinek! Ne felejtsetek el élni és valami újat kipróbálni! 🙂

Gabi ♥