Heti örömök

Back to work hét ellenére egészen örömteli napokat tudok magam mögött. A munkámat szeretem, ha megtalálom benne, ami én vagyok. Azt hiszem ebben is ez a titok. Ennek a tanévnek a margójára azt a célt tűztem ki, hogy élvezzem a munkám jobban, mint eddig, és kevesebbet stresszeljek miatta. Heti örömök összefoglalója:

♥ Egyébként minden rábeszélés nélkül mondom, hogy élveztem ezt az egy hetet a munkámban. Ha az ember dolgozik, igenis összeszedettebbé válik több szempontból is. Még Szabi is megjegyezte hétfő reggel, hogy milyen jó csaja van :-). Bizony smink, csini ruha. A lekvárfőzéses itthonka után egészen pezsdítő volt a változás. A nyári pihenés hatása is érződik, tele vagyok ötletekkel, energiával. Olyan szerencsés vagyok, hogy pont erre van szükség a munkámban. Imádok ötletelni! :-)♥

♥Máris részt vettem egy műhelymunkán, ahol zsonglőrködni tanultunk a szünetben. Hogy jön ez a tanításhoz? Manapság annyi mindenből fejlesztő foglalkozást csinálnak! Így esett, hogy a cirkuszosok is zsonglőrködéssel tanfolyamot hirdetnek pedagógusoknak, ahol azt tanulhatjuk meg, hogy hogyan kell az ügyességi trükkökkel fejleszteni pl. a koncentrációt. Eszembe jutott, hogy Cipruson egy  munkatársam mindig azt mondta nekem viccesen, hogy olyan vagyok, mintha egy cirkuszból szabadultam volna. A mai napig sem tudom, hogy pontosan miért mondta, de én bóknak vettem 🙂  A tanfolyamra pedig most jelentkeztem. Végül is játék, az pedig boldogságot generál, új dolog, amitől újat tanulhatok magamról, lehetőség, mely szerencséhez vezet. A tányérpörgetést ott helyben megtanultam, jöhet majd a többi trükk is. Lehetnék jógázó zsonglőr is akár??? 🙂 ♥

♥ Futós barátnővel szigetkört futottunk a héten Péntek Enikő szervezésében. Őszintén megtunyultam futásügyileg. Heti három futás van tervben jövő héttől, mert…FUTNI JÓ! Komoly, engem az tesz erőssé, energikussá …és lehet, hogy októbertől 9 hónapig nem futhatok? :-)♥

♥ Találkoztam pszicho nénivel. Felkészültem a könnyes búcsúra, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hiszen már jól vagyunk. Még egy bonbont is bekészítettem búcsúzóul, mire közölte, hogy most kell csak járnom igazán. Hathetes relaxációtanulásra fogott, ami egy önszuggeszciós technika ( lehet ő is spirihónapot tart?). Tényleg úgy voltam ott, mint a filmekben: feküdtem a kanapén, ő ült, és  bársonyos hangon, szünetekkel megtoldva mondogatta a lazító szöveget. Egyébként nagyon élveztem, pláne az utóhatást. A házi az volt, hogy egyedül is gyakoroljam minden nap a módszert. Még jó sokat kell tányért pörgetni a koncentrációmért, mert nekem ez a dolog nem jön össze. Öt percig vagyok képes mondogatni fejben, hogy mi a feladat, aztán pedig azon kapom magam, hogy a bevásárlólistát vagy egy új bejegyzést írok gondolatban. Az a tervem, hogy felveszem a szöveget, így segítek magamon, és másokkal is megoszthatom majd. ♥

♥ Szabival vasárnapi ebédet főztünk, és zöldségpucolás közben az István a király-t üvöltöztük együtt 🙂 Szerintem a közönség nem volt hálás a műsorért. ♥ ♥ Elmentünk ma a Keletibe. Nem szeretném, hogy itt maradjanak a menekültek, és tisztába is vagyok a származásukkal, a vallásukkal, de azok a gyerekek mit sem tehetnek arról, hogy hová születtek! Vittünk egy kisebb segélycsomagot nekik. Egy pillanat alatt kipakolták a szatyrot, majd hálálkodva néztek ránk. Egy nő kendőben jött hozzám karján egy pici babával, és kérdezett: – Baby?- Majd mutatta, hogy gyerekkaja kellene a babának. Nyúltam volna a szatyorba a tejért, de már nyoma sem volt. Szörnyű volt ránézni és mondani, hogy: – No more. Mire Ő, legyintett és halványan elmosolyodott.

-No problem. Igaziból nem volt ebben az élményben sok öröm. Szótlanul vonultunk az eset után jó darabig. Persze Szabi mindig bölcsebb, és azt mondta: – Ne szomorkodj, hiszen pár embernek segítettünk, illetve örülhetünk, hogy nekünk megvan mindenünk, és nem kell elhagynunk a hazánkat. Igaza volt. Mégis, aki tud, az vigyen még az ottani gyerekeknek élelmet! Érezd meg a hálát, ami Tőlük kapsz ezért! ♥

♥ Búcsúzom a nyár utolsó hétvégéjétől! Ma is, és ezen a nyáron oly sokszor, az hozta a legnagyobb örömet, ha egy jégideg fagyit vagy innivalót fogyaszthattam, vagy ha megmártózhattunk valahol a hűs vízben. A természetes vizeket részesítem előnyben, így szombaton a Délegyházi tavaknál fürödtünk, ahol megint csak volt kutyás strand, így Babzsák kutya is velünk úszott. Mára már csak egy kis láblógatás maradt a Deák téren a piac közepén.

Lábam lógatom a hidegben, jobbra tőlem hőn szeretett férjem, mögöttem egy kis swing szól a háttérben, azt hiszem valahogy így kell élvezi a JELENT!🙂 Szívemben az örök nyár♥

Szép első őszi hetet kívánok!

Gabi♥