A (havi) spirituális hónaptervem utolsó kihívása a meditálás megismerése és kipróbálás volt. Persze próbáltam korábban is meditálni, sőt a jógaórák végén mindig van 5-10 perc meditáció, mégis olyan megérzésem volt a meditációval kapcsolatban, mint korábban a jógát illetően: A jóga több kell legyen, mint egyszerű nyújtás, a meditáció biztosan komolyabb, mint egyszerű ellazulás. Egyáltalán mi a meditáció? Egy kis lelassulás csukott szemmel, megpihenés a mindennapokban? Kell közben gondolni a problémámra, és megoldást kapok rá vagy az a jó, ha nem gondolok közben semmire? Azt mégis hogyan csináljam? Mire jó, ha a szőnyegen tíz percig egyenletesen lélegzem, aztán fél óra múlva úgyis gyomoridegem van a következő nap miatt?
Már-már úgy éreztem, inkább megszököm a meditációs kihívás elől, amikor Pszicho néni is elkezdett azzal traktálni, hogy a lombikhoz meditációs technikát kell tanulnom. Méghozzá HAT héten át! Ekkor beadtam a derekam, és elkezdtem minden nap meditálni.
” A meditáció az, amikor nyugodt elmével létünk csendes áramlásában időzünk. Ez a külvilágból érkező elvárások kizárásának egyik módja, hogy a legbelső énünket lélegezni és létezni hagyjuk” (Ken Robinson: Elemedben vagy?)
Tudom ez még mindig hottentotta, nesze semmi fogd meg jól. Mégis hogy a csudába zárjam ki a gondolataim, mikor egész eddigi életemben azért küzdök, hogy minél jobban eszemnél legyek? Az én válaszom az, hogy itt jön képe az izomlazítás, a légzőgyakorlatok, a levegő áramlásának a figyelése. Ezek segítenek, hogy rájuk figyelj, vagyis minden más ürüljön ki a fejedből. Amíg erre nem vagy képes, addig próbálhatsz Te pénzre meg egészségre meditálni, nem fog működni.
A másik fontos dolog, hogy el kell köteleződni egy technika iránt. Lehet az agykontroll vagy izomlazítós – vagy légzéstechnikás relaxáció, egyet követni kell, ahhoz könyvet, hanganyagot vagy vezetőt keresni, aki megtanítja a technikát. Három fő meditációs fajta leírását itt találhatod. Én Pszicho nénivel a harmadikat tanulom éppen.
1.: Koncentrációt, összpontosítást igénylő meditációk
E típusba tartozó módszerek (pl. Zen, Buddhista Együttérzés Meditáció) a meditáció tárgyán történő figyelem-fenntartást elmebéli kontrollal, erőlködéssel valósítják meg. A koncentráció miatt e módszereknél történik meg legnehezebben az elme lecsendesedése a fokozott mentális aktivitás, a meditáció tárgyára történő fókuszálás miatt.
2.: Kontemplációt, elmélkedést igénylő meditációk
A második típusba tartoznak az elmélkedős, vagy éberség-alapú módszerek, néhány ismertebb ezek közül: Zazen, Mindfullness, Vipassana. E módszerek lényege a meditációs tapasztalatok, a meditáció tárgyának ártatlan, szenvtelen szemlélése, intellektuális analizálás nélküli megfigyelése. Az elmélkedős módszerek bár irányított kontrollt nem alkalmaznak, a mentális aktivitás terén az elme mégis aktív marad, hiszen egy adott gondolaton, vagy valamely megfigyelésen (például a légzésen), magán a meditáció tárgyán kell „ringatózva, szabadon” maradni.
3.: Automatikus, „Ön-Transzcendáló” módszerek
A Transzcendentális Meditáció (TM) technikája, valamint Travis és Shear szerint a Csikung tartozik e harmadik csoportba. A TM erőfeszítést, mentális kontrollt és elmélkedést, szemlélődést vagy megfigyelést sem alkalmaz, a gyakorlatra erős alfa1 EEG-koherencia jellemző. Az alfa1-koherencia a csökkenő, lenyugvó mentális tevékenység és a mély pihenés együttes jelenlétével azonosítható. Míg a koncentrációs és az elmélkedős módszerek egyaránt igényelnek némi mentális erőfeszítést (utóbbinál: a koncentrációhoz képest könnyedebb kontrollt), az automatikus, „Ön-Transzcendáló” módszerek – így a TM – magát a meditációs folyamatot is túlhaladja, innen a „transzcendentális” szó értelme: túllépni. Travis és Pearson kutatók a TM-et a tapasztalat nélküli éber tudatosságként, az alacsony stressz-szinttel és -válaszokkal párosított transzcendentális, vagy tiszta tudatként jellemzik.
Ha pedig nincsen időd vagy energiád komolyabban utána nézni egyiknek sem, de egy kis ellazítás jól jönne minden nap, akkor Ken Robinson egy könnyedén elsajátítható meditációját ajánlja:
- Ül kényelmesen, egyenes vállal, a vállad engem le lazán, szemed csukd be.
- Az orrodon keresztül vegyél mély lélegzetet, tartsd bent pár másodpercig a levegőt, majd lassan fújd ki. Koncentrálj a légzésedre. Ismételd 4-5 alkalommal.
- Ezután pár percig lélegezz természetesen, de továbbra is figyelj a légzésedre.
- Ha kósza gondolatok bukkannak fel az elmédben (mert miért is ne bukkannának), ne hessegesd el őket, de továbbra is próbálj csak a légzésedre koncentrálni.
- Kb. öt perc múlva (vagy tíz ha megy), nyisd ki a szemed, és még pár percig lazíts.
Egyszerűn hangzik, de számomra egyáltalán nem volt az. Nem sikerült a gondolataim után visszaterelődnöm a légzéseimre vagy a testemre. Az is gyakran előfordul a kezdőkkel, így velem is, hogy elalszanak közben. Minden sikertelenség ellenére kitartok a meditálás mellett, és pár alkalommal pár másodpercre jártam már a gondolatmentes állapotban. Csodás, bizsergető, boldog állapot. Párszor már sikerült ezt az állapotot elérnem a mindennapokban is. A HÉV-en, a buszon, a Kaáliban. Ezért tanultam. Nekem a felpörgött munkanapok után hihetetlen jól segít ellazulni. Tudom, hogy a meditáció mostantól az életem része lesz, mondhatni nem tudok nélküle élni. Megéri ráérezni, megtanulni. Spirituális oktatók szerint napi 15 perc meditáció képes teljesen megváltoztatni az életed, természetesen pozitív irányba! Az egészségre gyakorolt hatása sem mellékes. Figyeld meg, hogy amikor feszül vagy, vagy ideges, milyen nehéz egyenletesen lélegezni! Feszültség van ilyenkor a mellkasunkba. Megfigyelve magam nagyon sokszor éreztem ezt a nehézlégzést és stresszt. A meditációval jöttem rá, hogy milyen gyakran vagyok feszült. Vajon mennyi feszültséget bírna el a testem, anélkül, hogy megbetegedne?
Ha szeretnél a meditációról többet olvasni, ezeken az oldalakon megteheted:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: