Női jóga- ászana

• Gabvak
• 2015. november 9. hétfő

Pár nappal a sikertelen lombikunk után volt szerencsém kipróbálni egy nyílt nap alkalmával Holányi-Papp Dia női jógáját a Csillagkuckó Alternatív Termékenységi Központban. A stimulációtól még duzzadt és sajgó szerveimben pontosan éreztem, hogy melyik gyakorlat mikor hol hat. Éreztem, hogy mit jelent átlélegezni a méhemet, ellazítani a petefészkem. Nagy hatással volt rám az a nap, és bár nem voltam benne biztos, hogy az energiáimba belefér ez a tanfolyam, de a szerveim és a felborult hormonrendszerem mind azt kiáltották: – Még! Még! Meg akarunk gyógyulni! Ismét jól akarunk működni! Meghallgattam a testem kérését, engedtem neki, és egy három hónapos NŐI JÓGA – JÓGA A VÁRANDÓSSÁGÉRT tanfolyamon találtam magam.  Már az első nap után annyi új gondolattal, felismeréssel és energiával gazdagodtam, hogy amint haza értem, írásba fogtam. Eldöntöttem, hogy egy sorozatot indítok a blogon NŐI JÓGA címmel három hónapon keresztül. Hogy miről szól a női jóga?

“Visszatérünk a régi önmagunkhoz, a természetes rendeződéshez. Lélegzünk, mozgunk, fókuszálunk, megnyugszunk, önbizalmat nyerünk, befelé figyelünk, összekapcsolódunk magunkkal, a testünkkel, a női szerveinkkel, a babánkkal, a párunkkal és a gyökerünkkel. “  (Holányi -Papp Dia, CsillagKuckó Alternatív Termékenységi Központ, Jóga a várandósságért program )

Mivel ma volt az első alkalom, máris felteszek egy kérdést: Te hogyan indulsz el egy tanfolyamra? Én valahogy úgy, hogy annak ellenére, hogy van egy címe a kurzusnak, fogalmam sincs, hogy mit hasznosítok majd belőle. A téma számomra csak jelzésértékű abból a szempontból, hogy körülbelül milyen közegbe érkezem majd, de semmi más elvárásom nincsen. Ma nem vártam, hogy felkészítsenek a várandósságra, eltűnjön a problémám, vagy rendbe tegyék a szerveimet. Ezeket mind nekem kell megtennem! Nyitottsággal megyek egy új helyre. Nem tudom, hogy  kikkel találkozom majd és mit tanulok, de bízom abban, hogy lesz legalább egy gondolat vagy mondat, ami számomra hasznos. Úgy gondolom, hogy valamit mindenkitől lehet tanulni. Néha egy-egy mondat elég ahhoz, hogy akár megváltoztassa az életünket, elindíthat egy új gondolatot, abból születnek új ötletek. Indulás előtt rendszerint magamban köszöntöm azokat az embereket, akikkel találkozni fogok, akikkel egy csoportban dolgozom, aki mellettem jógázik majd. Bízom abban, hogy ma pont ezzel a csoporttal van dolgom, éppen ők azok, akik közelebb hoznak majd önmagamhoz. Előre hálás vagyok nekik, és hálás az oktatónak, aki a mi nyájunk pásztora lesz, aki segít nekünk. Te próbáltad már, hogy így ismerkedj új emberekkel, így állj hozzá egy új dologhoz? Konkrét elvárások nélkül? Nyitottan és elfogadóan arra, amit hoz az ismeretlen? Mióta így tekintek az előttem álló dolgokra, azóta csupa gyümölcsöző kapcsolat, értékes emberek és érdekes élmények vesznek körül. Mintha az elvárásink nem engednék, hogy lássuk azt, ami valóban nekünk kell. A mai alkalom nekem minden egyéb mellett egy nagyon értékes mondatot adott, mely a jógaászanákról szólt. Azt fogalmazta meg Dia, amire rég kerestem a választ: – Hogy mit is jelent számomra a jóga. Pontosan azt, amit egy-egy ászana. Az ászana (póz) nem más jelent, mint hogy gyakorlás közben bármilyen nyakatekert vagy kényelmetlen pozícióban megtalálni azt a pontot, mely ellazít és kellemessé válik. Imádom a jógát, mert minden amit ott gyakorlunk, annak érezhető a hatása a valódi életben. Én ezt tanultam tőle: Minden nehéz helyzetben megtalálni az egyensúlyt. Ennek jegyében végeztem a mai gyakorlást. Célom volt még az összpontosítás. Koncentrálás a saját működésemre, a saját testem válaszaira. Megtanultam, hogy csak akkor megy, ha tudok koncentrálni. Ha azzal vagyok elfoglalva, hogy más hogyan lélegez, milyen mélyen hajol le, mit gondol rólam stb., akkor nem működik. A befelé figyelés és az erőteljes koncentráció segített abban, hogy újra kapcsolatba lépjek a belső női szerveimmel. Arra jöttem rá, hogy a sikertelenség óta nem volt velük kapcsolatom. Nem szerettem rájuk gondolni. Ijesztő volt, hogy nem úgy működtek, ahogyan én, mintha elszakadtak volna tőlem, mintha elhagytak volna. A tanfolyam első felében megtaláltam a hangot magammal. Egy-egy tisztító légzés közben újra elképzeltem és éreztem a petefészkeimet, és borzalmasan sajnáltam őket. Nem akarom őket többé idegennek érezni! Gondolatban megsimogattam őket, és megköszöntem nekik, hogy kitartottak, hogy minden beavatkozás ellenére törekszenek a jó működésre! Ebben a hónapban újra érezhettem a spontán peteérésem! Nagyon rendes és dolgos teremtmény a testünk, ami a sok terhelés ellenére szolgál minket, és törekszik az egyensúlyra. A sok lazítás, gyakorlat és relaxáció után éreztem, hogy a gyógyulás útjára léptem, és a testem ismét velem lesz hamarosan, ismét engem szolgál majd. Cserébe pedig én is szolgálom őt. Köszönöm neki a munkáját, és köszönöm a Csillagkuckónak, Diának és a csoporttársak jelenlétének, hogy ezt a kapcsolódást ma megtaláltam! Namaste! 🙂

“És gyengéden mondtam a testemnek: ” A barátod szeretnék lenni.” Nagy lélegzetet vett és így felelt: “Egész életemben erre vártam.”

Jövő héten új bejegyzéssel jövök majd a női jóga témában itt a Menyaszörpön, és így lesz ez még három hónapon át. Remélem hasznosnak találjátok majd. DE! Ne legyenek elvárások! 🙂 Inkább csak kellemes, gondolatébresztő olvasások. A tanfolyamról több információt itt , a Csillagkuckó honlapját és egyéb szolgáltatásaikat pedig itt találod! Ehhez a csoporthoz úgy tudom, hogy még november 13-ig lehet csatlakozni! Hátha legközelebb Téged is köszöntelek reggel? 🙂