Böjtnapló- itt a vége, fuss el véle!
Elérkezett a léböjt kúra utolsó napja. A böjt elején még azt hittem, hogy ez a nap után rohanni fogok a hűtőhöz, és felfalom, ami először a kezembe kerül. Hét nap nem evés után viszont a legkevésbé jutott az eszembe, hogy egyek. Jól voltam. Tisztának, karcsúnak, szinte légiesnek éreztem magam a végére. Megittam minden maradék levet, megfőztem a reggeli kancsó teát. Ez a nap mégis más volt, mint a többi, mert tudtam, hogy ma délután elkezdek visszatérni az evéshez. Nézegettem a szép és egészséges almát. Hat és fél nap után az első étel lesz, ami lecsúszik a torkomon. Életemben először fohászt mondtam egy almának, melyben erőt kérek e továbbiakhoz. Így szólt:
- Ezentúl jobban figyelek a testemre, meghallom és megérzem a jelzéseit, és azokban mindig bízni fogok.
- Igyekszem nem többet enni, mint amennyire a szervezetemnek szüksége van.
- Minden ételhez nyúlás előtt felteszem magamnak a kérdést, hogy azért eszem, mert éhes vagyok, vagy azért, mert feszült, szomjas, álmos stb.
- Csupa olyan ételt veszek magamhoz, amiről tudom, hogy megfelelően táplálja a testem, és nem megterheli azt.
- Az étkezéseimnek megadom a módját. Megterítve, az evésre időt szánva fogyasztom el az étkeim: nem rohanva, nem morgolódva, nem fészbukozva stb.
Ezzel beleharaptam az almába, minden falatot kiélveztem, és jól is laktam 🙂
Figyelem! Az evéshez való visszatérés legalább olyan fontos, mint a léböjt betartása! Az első nap tilos a sóevés! Én a második nap salátát ettem már nagyon kis mennyiségű sóval. Harmadik nap behoztam a gabonaféléket, negyedik nap mindent ettem. Egyébként ebben is a testem jelzéseit követtem. Pontosan tudta, hogy mikor mi esik jól.
Mostanra eltelt két hét a léböjt óta.
Leírok pár olyan változást, melyet a léböjtnek köszönhetek:
- Elmúlt az édesség iránti borzalmas vágyam.
- Vonzódom az egészséges ételekhez.
- Az étkezéseim élvezetes rituálék lettek.
- Kevesebb ételadaggal is beérem.
- Ha éhes vagyok, az nem tör rám hirtelen, és nem leszek tőle ideges.
- Hallgatok a testem jelzéseire.
- Olyan ételeket készítek, melyeket a testem kíván.
- Bekerültem a 160gramm blog (ami nagy-nagy példaképem) egyik diétáról szóló bejegyzésébe. Itt olvasható a bejegyzés.
- Két hét után is két kilóval könnyebb vagyok.
- Megtanultam jobban együttműködni a belső szerveimmel. Pl. tudom, hogy milyen gyakorlatokat végezzek, hogy felgyorsítsam a bélműködésem.
- Kevésbé félek. Szembenéztem a félelmeimmel nap, mint nap, megértettem nagyon soknak a gyökereit, és ezzel el is múlt jó néhány.
- Közelebb kerültem a blogomhoz és a jógához.
Remélem nem hagytam ki semmit. Mindenképpen több lettem a kúrával, és az életem egyik legjobb döntésének tartom, hogy belevágtam. Minden bátor lépés közelebb visz minket önmagunkhoz- ezt vallom! A tisztaság és ürességérzés olyan fontos lett számomra, hogy heti egy léböjt napot tervezek beiktatni az életembe. Jövő héten kezdem a keddi napokon. Évi egy hosszú böjtöt mindenképpen tartok majd a jövőben is. Mindenkit bíztatok, aki érzi, hogy hívja ez a dolog, hogy higgyen magának, tényleg erre van szüksége.
Aki most kezdené, annak jó böjtölést, kellemes megújulást kívánok!
Ha többet szeretnél tudni a léböjtről, kövess Facebookon:
https://www.facebook.com/Menyaszorp/?fref=ts
Több étel – és jógafotóért pedig látogass el az Instagram oldalamra:
https://www.instagram.com/menyaszorp/
