Hormonok nélküli, eseményekkel teli hét. Heti örömök:
♣ Imádom a májust, és ezen a héten a sok finom gyümölcsöt imádtam a legjobban (a kovászos uborka mellett :-)). Zsákszámra ettem epret, kevesebb cseresznyét és kóstolónak dinnyét. Ez a hónap igazán sok finomsággal ajándékoz meg minket. Egyik barátnőmmel pedig Skype-on beszélgettünk, miközben friss cukorborsót bontogatott ki és eszegetett. Hatalmas ötlet! Én imádok filmezés, olvasás, beszélgetés közben valamivel bíbelődni vagy valamit ropogtatni. Igazán egészséges és finom nasitipp a cukorborsó rágcsálás ilyen esetekre. Ha már az evésnél tartunk, senkit sem szeretnék megtéveszteni, és azt a látszatot kelteni, hogy én mindig csakis csupa vitamindús és egészséges ételeket fogyasztok mostanában. Hétfőn például a jóga (Kornhoffer Tünde) után mindenemet odaadtam volna egy jókora hamburgerért. Hazafelé a buszról leszálltam éppen az a kórház előtt, ahol majd szülni fogok, és meg is leptem magam egy jókora darabbal, és kértem bele majonézt, kethcupot meg mustárt is, majd a talponálló kis asztalnál két pofára betömtem. Aztán egyszer csak mit látok hamburgermajszolás közben? Egy pár távozik a kórház kapuján keresztül az újszülött kisbabájukkal. Most mennek haza először hármasban a kórházból! Erre máris elkapott a sírás, mert arra gondoltam, hogy majd mi is így fogunk távozni fél év múlva Szabival és a kisbabánkkal. Így történt, hogy én ott egymagamban teli (és ketchupos) szájjal, sírdogálva hamburgereztem, majd pedig elnevettem magam, amikor ezt a látványt kívülről elképzeltem. Teli szájjal, nevetve, sírva faltam be egy hamburgert. Kellett volna egy selfie-t készítenem, most már tudom. Aztán ma is befaltam egy nagy adag fagyit. Szóval vannak kisebb-nagyobb kihágások, melyek a korábbi években nem fordulhattak velem elő nyár elején, de most is próbálok a hét többi napján tápláló, de kalóriamentesebb ételeket enni. 🙂 ♣
♣ Ezen a héten már egyre több órában vissza-visszatér az energiám és a kedvem dolgokhoz. Jártam a YogaArt-ba nyílt napon. Igazi kismama jógán voltam, amit 12 hetes kortól lehet csinálni. Ez teljesen új jógastúdió a Zsigmond téren, nagyon kellemes hangulattal, barátságos fogadtatással, és kényelmes eszközökkel. A kismama jóga valóságos felüdülés volt a rég használt izmaimnak és hátfájásomnak. Ráadásul az oktatótól nagyon sok tippet kaptunk közben, hogy mely mozdulat hogyan hat a baba fejlődésére, milyen pózok segítenek majd a szülésnél stb. Az oktató egyébként pár nappal járt előttem a várandóssággal, így különösen tetszett és bizalmat gerjesztett bennem, hogy ő is állapotos, és velünk együtt csinálja a gyakorlatokat. Biztosan mindent úgy csinálunk, hogy ne legyen ártalmas. Sajnos nekem sokat kell utaznom erre a helyre, így én nem tudok majd rendszeresen járni órákra, de bátran ajánlom a stúdiót annak, aki arra téved. ♣
♣ Jártam ismét a Csillagkuckóban is! No most nem Jóga a várandósságért programon voltam, hanem valami egészen más miatt tértem be. Említettem már egyszer, hogy tervezek a blogra interjúsorozatot készíteni olyan emberekről, akik inspirálóan hatnak rám ezért, vagy azért, és első alkalommal a Csillagkuckó vezetőjét interjúvoltam meg. Hamarosan érkezik az első interjú!!! Nagyon izgultam ettől az új feladattól, de egy mély és jó beszélgetés lett a vége. Visszatérni a Csillagkuckóba pedig nagyon megható volt. A hiány volt a legerősebb, amit éreztem, és a szomorúság. Hiányzik a “kuckózás”, az intenzív belső énemben való utazás, és a lányok. Ott ülve, abban a teremben láttam a szomorúságainkat is újra. Annyi nehéz sorsot és pillanatot hallottak azok a falak. Láttam a társaimat mind, mintha most is ott ült volna mindenki a szokott helyén. Bár már nem kell jógára járnom a várandósságért, de a Csillagkuckóba egy kicsit mindig úgy érzem, hazatérek. ♣
♣ Hétvégén valami isteni finom epres pitét sütöttem, a receptet innen vettem, és annyit változtattam rajta, hogy kókuszliszt helyett rizslisztet használtam. Mellé banánalapú fagyit gyártottam. Nagy házi készítésű fagylaltpróbán vagyok éppen. Hamarosan hozom a kedvenceket, leginkább bevált recepteket, csak még egy párat ki kell próbálnom! Úgy érzem, még nem találtam meg az igazit! :-)♣
♣ Jelentem egy napja tiszta vagyok hormonügyileg!!! 🙂 Tegnap vettem magamhoz az utolsó hormonadagot. Három hónap hormonkezelés után az elmúlt héten fokozatosan csökkenteni kellett az adagot, mostanra pedig abba kellett hagyni a használatát. Lettek ettől lelki és testi problémáim. Először is baromira feszült voltam már a lecsökkentős napokon is. Mi ezt a babát hormonokkal “csináltuk”, a hormonok segítettek eddig, hogy megmaradjon. Mostantól pedig nem segíthetnek többet. Mától egyedül nekem kell a babámat megtartanom, és el kell hinnem, hogy képes vagyok rá. Betegesen hangzik ugye? A lombik elvette volna a gyerekmegtartói önbizalmam? Hormonfüggő lettem? Erőteljes fejfájás is követte a leállást, ma pedig remegés, hányinger, szorongás és zokogás ok nélkül. Aztán pedig megint alvás és alvás. Megszoktuk már a lombikos mellékhatásokat, Szabi ölelt és mindketten csendben tűrtük, és vártuk, hogy elmúlik. A hormonok okozta tünetek jönnek és mennek, nem lehet tenni ellene, csak túl kell élni, és kivárni a végét. Miután kialudtam magam, egészen jól lettem és elmentünk moziba, meg fagyizni, most pedig itt írok. Összeszedtük az összes fecskendőt, tűt, ampullákat, dobozokat, hogy majd holnap elvigyem a gyógyszertárba veszélyes hulladéknak. Egy jó nagy szatyor tele lett velük. Végignéztük a lombikos fotóinkat. Másfél év alatt jó sok készült. Egy mappába gyűjtöttük őket, és elterveztük, hogy készítünk egy videót majd belőlük. Magunknak emlékbe, és másoknak, hogy hitet nyerjenek belőle. Mi ezzel a rituáléval elbúcsúztunk a lombiktól. Megcsináltuk, túl vagyunk rajta. Összemosolygunk, amikor ezt kimondjuk. Amikor ránézek Szabira, úgy érzem, mindent átvészelünk mi ketten, jöhet ezután bármi. Lezárult egy nagyon fontos szakasz az életünkbe, de csak egy szakasz volt. Vége van. Holnap megyünk az Istenhegyi Klinikára a 12. heti ultrahangra és kombinált tesztre, és ha ott is minden renden találtatik, elmondhatjuk, hogy mostantól kezdve ez egy normális terhesség. Épp olyan, mint bárki másé. Hormonok nélküli. 🙂 A baba, ha minden igaz, már óriási, akkora, mint egy lime! Alig várom, hogy lássam holnap! ♣
Kívánok kitartásokkal és zamatos gyümölcsökkel teli szép hetet! 🙂
Gabi♥
