Anyaszörp

Heti örömök

PicMonkey Image

Fotózás, koncertezés, úszás és egészséges reggelik tették teljesebbé a hetem. Heti örömök:

♠ Forgalmas hetem volt, munkával és tele programokkal. Mióta minden nap jógázom újra, ismét elememben vagyok, több az energiám, jobb a kedvem, visszataláltam a középpontomba, nagy az egyensúly. Úsztam is helyi kis tanuszodába, ahol totál egyedül voltam éppen akkor, az enyém volt az uszoda. Megpróbáltam vízi jógát is végezni, kitalálni vízben az ászanákat, bízva benne, hogy nem volt kamera. :-). A lényeg, hogy a mozgás most is a lételemem, a jóga pedig éppen olyan fontos lett nekem, mint a levegő. ♠

Egészséges reggelik hetet tartottam. Az egészséges életmód létráján úgy döntöttem, hogy lépünk egy újabb fokot, és nem vásárolok felvágottakat. Nem szeretjük a zabpelyhet, sőt semmilyen édes reggelit, így elég nagy fejtörés, hogy mit is varázsoljak reggel az asztalra, és mit csomagoljak uzsonnára, ha a felvágottak nem játszanak. Fő étkünk a tojás lett, a kefir teljes kiőrlésű kiflivel, valamint krémek. Szabinak a hús fontos táplálék, így párolok, sütök neki csirkemellet, és azt teszem a csomagba. A jövő héten be is mutatok pár reggeliötletet. ♠

♠ Magashegyi Underground koncerten voltunk péntek este. Nagyon vártam, szeretem az együttest, de a koncert számomra csalódás volt. Valahogy nem volt olyan varázsuk, mint a régebbi koncerteken, egy Palya Bea után pedig mondhatni lagymatag volt, de mégis nagyon élveztem, mert a kettesben töltött idők nekem mostanság mindennél jobban esnek. Állunk ketten, fúj a szél, szürcsölöm az alkoholmentes koktélom, pocakomban a kisbabánk rugdos…Ennyi éppen elég a boldogsághoz. 🙂 Moziztunk is ma. A Kis kedvencek titkos élete c. filmre már több mint egy éve vártam! Ha értékelni kell, akkor középkategóriásnak mondanám a maga stílusában. Nem ér fel egy Zootropolis-szal vagy Agymanókkal, de egynek mindenképpen elmegy, voltak benne jó poénok. Mi arra a következtetésre jutottunk, hogy olyan jó, hogy van egy saját kis kedvencünk otthon, aki vár minket. Zong nagy népszerűségnek örvend, mióta hazajöttünk. 🙂 ♠

♠ Szabi újra elkezdett a korábbi szakmájával foglalkozni, vagyis fotózni. Kitaláltuk, hogy nem egyedül fogja csinálni, hanem velem. Az asszisztense lettem, aki beállítja, igazgatja a modelleket, Szabi pedig a technikai részét csinálja. Elkezdtem megtanulni a képek előkészítését a photoshopra, így én is tudok segíteni az utómunkákban. Egyelőre gyakorlunk, kísérletezünk, de úgy tűnik, hogy ketten nagyon jó párost alkotunk, tele voltunk izgalommal. A hétvégén volt pár- és profilfotózásunk, és őszintén szólva magam is meglepődtem, olyan jól összedolgoztunk, és az eredmények is jobbak, mint amit valaha reméltem. Gyönyörű képeink lettek! Hamarosan készítünk egy Facebook oldalt a képeknek, és akkor meg is tudjátok nézni. Az én részem nagyon kreatív, imádtam csinálni, tele vagyok hozzá ötletekkel. Úgy érzem szerencsecsillagok követnek minket ezen az úton, de legalább is egy pozitív áramlatban vagyunk, ki kell használni. A közös munka pedig minket is jobban összehoz. ♠

♠ Itt a 21. hét, bébibaba nagyjából akkora, mint egy hosszúkás papaya, kb 27 cm hosszú. Pocak növekszik, ő pedig egyre többet rúg. Elkezdtem apróbb dolgokat beszerezni a babakelengyéhez, vettünk már pelenkát is, és jövő héten elkezdünk babakocsikat nézegetni. Nagyon szeretném már tudni, hogy fiú vagy lány!!! Azt hiszem, hogy mostanra tényleg hall, a mozira és a koncert hangjaira is heves mozgásba kezdett, sőt a szomszédban való hangos fúrásra is. Ilyenkor mindig megsimogatom, és elmesélem neki, hogy mi az amit hall, és majd ha elég nagy lesz, neki is lesz része ezekben, csupa jó dolgok, nem kell megijedni. Szóval a héten kapott éppen elég hangingert, de nem érzem ezeket károsnak rá nézve. Mostanra állítólag ízeket is érez, és magzatvizet kóstolgatja, melynek az íze függ attól, hogy mit eszek. A barackra mindig mozog, azt hiszem az ízlik neki. Tegnap reggel tisztán éreztem, hogy én nem egy vagyok. Reggel fél nyolckor arra ébredtem, hogy annyira éhes vagyok, hogy fekve is el tudnék ájulni. Aludhattam volna végre tovább, mert nem dolgoztunk, és nagyon álmos is voltam. Alig tudtam magamba tuszkolni pár falat kaját, konkrétan éreztem, hogy most nem én reggelizek, hanem ő. Én álmos voltam, ő éhes. Ő nyert, már nem tudtam visszaaludni 🙂 ♠

Kívánok csodaszép augusztusi napokat a jövő hétre. Érzitek, hogy elkezdődött a visszaszámlálás, és közeleg a nyár vége?

Gabi 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Igen, ez most egy nagyon érdekes időszak, próbálgatom kitalálni, ki ő, mi ő!

  2. Mit ne mondjak?! Utoljára alsós koromban vártam így a szeptembert ☺

    Abszolút, én is így érzem. Egy teljesen különálló entitás, akinek már most van akarata, érzelmei (rengeteg rengeteg) és soha nem gondoltam magunkra ‘mi’-ként, hogy egy test, egy lélek lennénk. Nem beszélve a tudatáról, amit te is tapasztaltál már.

    Jó is a közös móka-munka 😊


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!