Kádár Annamária mesei tízparancsolata

Forrás: Pinterest

Szeretem a népmeséket, meséket. Az életem fontos döntései előtt, nehézségekkor megkeresem a nekem való mesét, olyankor a hallgatásuk, olvasásuk nagyon sokat jelent számomra. A gyermekünkért való küzdelmes úton a Nyuszika harangocskája volt a kedvencem, mert a nyuszika is megy állomásról állomásra, eljut a tehénhez, a kaszáshoz, a baltához stb. A lényeg, hogy rendíthetetlenül megy. A célra koncentrál, nem veszti el a hitét, nem azzal törődik, hogy mennyi van még vissza, a másik mesében a medve miért nyeri el korábban a mézet. Csupán a célra, a saját dolgára és a jelenre összpontosít. A második beültetésem után, itthon pihenve minden nap (nép) meséket hallgattam vagy olvastam. A Vadhattyú volt ekkor a kedvencem, ebből nyertem a női erőt, a kitartást, az alázatot, a türelmet és a szüntelen hitet. A lány a végsőkig kitart és szüntelen köti a csalánruhákat a fivéreinek, még akkor is, amikor esélytelennek tűnik, hogy be fogja fejezni.

Örök életre való tanulság pedig a Kőleves c. mese, amely jól szemlélteti, hogy ugyanaz a dolog az egyik ember szemében semmi, és csak panaszra, elkeseredésre hajlik, míg a másik ugyanabból a “semmiből” képes levest is készíteni. Bátorságot is példáz és elűzi a kishitűséget, mert a fiú a mesében üres zsebbel is nekivág a világnak, és feltalálja magát. A lényeg, hogy elindul, és bízik abban, hogy az úton majd jönnek a segítők a megfelelő időben. Én sokszor éreztem már magam mesehősnek az életem során. Gyakran indultam hamuba sült pogácsával és sült pecsenyével tértem vissza néha hihetetlen úton-módon. Kádár Annamária mesei tízparancsolata tartalmaz párat az én tapasztalataimból. Ha pedig varázslatos, jó kedélyű és lelkesítő embert szeretnétek egyszer hallgatni, látni, akkor Kádár Annamária valamelyik előadását ne hagyjátok ki. Ő egy igazi mesehős számomra! Iszom minden szavát.

Íme az életrevaló mesei tízparancsolat:

• 1. Lássam meg és fogadjam el a csodákat, a varázslatot! (Én ezt szívesen fordítom úgy pszichológusi nyelven, hogy: Éljek szerendipikusan.)
• 2. Merjek elindulni! Ha ott van a zsebemben a hamuban sült pogácsa és az atyai-anyai áldás, semmi baj nem érhet. A többi majd kialakul útközben.
• 3. Keressem meg a saját utam, és azon haladjak! Ne siessek! Mindig vannak rövidítések, kényelmesebb megoldások, de ezek zsákutcák – soha ne térjek le a jó útról!
• 4. Segítsek, ha olyan társakkal találkozom, akik a segítségemet kérik! Sőt, észre is vehetem őket, és magam is felajánlhatom a segítségemet. Tudjak segítséget kérni, amikor szükségem van rá, és legyek képes elfogadni azt.
• 5. A jóság, az őszinteség, a hitelesség nem mindig célravezető az adott pillanatban. Én azonban az a mesehős szeretnék lenni, aki felkapaszkodik az égig érő fa tetejére. És oda csak úgy lehet…
• 6. Tiszteljem az ellenségeimet annyira, hogy csak szemtől-szembe küzdjünk egymással, egyenlő esélyekkel! Fogadjam el a vereséget! Én sem vagyok legyőzhetetlen.
• 7. Küzdjek meg azért, ami nekem fontos! Ne adjam fel, ha elveszítek egy csatát!
• 8. Nyugodtan kimutathatom az érzéseimet: örömömet, bánatomat, fájdalmamat, csalódottságomat. Így sebezhető leszek, ugyanakkor sebezhetetlen.
• 9. Ne ítéljek, ítélkezzek felszínesen! A gebe gyakran egy elvarázsolt táltos paripa.
• 10. Ne féljek a veszteségektől és a kudarcoktól, mivel ezek az önmagam felé vezető utazás részei! Legyek hálás ezekért is, mert sokkal többet tanulok belőlük, mint a sikereimből!
• (+1. Emlékezzek rá: a sárkányok néha megszelídülnek!)

Forrás: Pinterest

Forrás: Dr. Kádár Annamária Mesepszichológia – Érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban című könyv