Kivételek az olyan esetek, amikor valamilyen allergia vagy betegség miatt kell váltanunk. Nálam semmilyen kimutatható egészségügyi probléma nem előzte meg a váltást. No de vissza a lépcsőkhöz. Amikor a gyerekjóga tanfolyamra jártam az oktatónk megfogalmazása nagyon tetszett, amikor is azt mondta, hogy az egészséges életmódnak vannak fokozatai, lépcsői. A gyümölcslevet hozta fel példának. Ha elhatározod, hogy egészségesebben fogsz táplálkozni, elkezded megvenni az eddigi cukros üdítők vagy energiaitalok helyett a 100%-os gyümölcslevet. Ez az első fokozat. Aztán megveszed a termelői gyümölcsleveket, majd készítesz magadnak otthon, és azt iszod két napig. A legfelső szint, amikor minden reggel frissen készíted el az aznapi leveidet, és a levek ivása a mindennapjaid részévé válik. Ezt le lehet vezetni minden más élelemre. A fokozatokat pedig lehet, hogy évek alatt éred el. Szerintem nincs azzal semmi baj. Az új alapanyagokat, az ízvilágot meg kell szokni, új recepteket és konyhai fogásokat kell tanulni, ehhez pedig idő kell.
Én Cipruson kezdtem el tudatosabban figyelni a táplálkozásra. A mediterrán konyha arra hívta fel a figyelmem, hogy lehet másképpen is enni, mint amit itthon megszoktam. Sok új zöldséggel és más alapanyaggal ott ismerkedtem meg, és feltűnt, hogy a ciprusiak könnyedebb ételeket esznek a hétköznapokban, mint mi, több zöldséget és kevesebb húst használnak fel a főzéseik során. Bizonyos ételekért nagyon odavoltam, ezért igyekeztem megtanulni az elkészítésüket. Ilyen kedvenc volt például a Koupepia, vagyis a szőlőlevélbe tekert rizses darált hús. Aztán volt kint egy barátnőm, aki edző volt, és Ő nagyon tudatosan táplálkozott, és ha vendégül látott minket, akkor kenyérmentes szendvicseket ettünk nála, magvakat és számomra fura ízű cukormentes desszerteket. Azt is megszoktam, ha vele közös programot akartam, akkor úsztunk, futottunk vagy tornáztunk. Edzéstervet is kaptam tőle, amit nagyon megszerettem, és hamar éreztem a gyakorlatok hatását.
Amikor haza költöztem, akkor annyiból állt az életmódváltásom, hogy nem használtam többet cukrot, és leszoktam a dohányzásról. Ez volt az első lépcsőfok. Pár hónappal később a fehér lisztet hagytam el, és kísérleteztem egyéb lisztekkel (sokszor nagyon csúfos vége lett). Eközben igyekeztem egyre többször friss salátákat készíteni, és rendszeresen mozogni. Aztán elkezdett érdekelni – és szerintem ez már a második lépcsőfok volt- hogy minél változatosabban együnk, megismerkedtem új alapanyagokkal. Például vettem kölest, vagy bulgurt, majd néztem hozzájuk receptet és kipróbáltam őket. Egyes új alapanyagok beépültek a rendszeresen fogyasztott ételeink közé, mások pedig nem. Olyan is volt, hogy hetekig nem érdekelt a dolog, és ettem a könnyebben elérhetőnek tűnő, kerületben kapható menüt vagy a gyors kajákat. Szerintem teljesen elfogadottak az első szárnycsapásokkor az ilyen ideig -óráig való visszaesések. Aztán feltűnt, hogy ezektől az ételektől nem éreztük magunkat olyan jól, fájt a hasunk, narancsbőröm lett, kilók jöttek fel, stb. A váltás szerintem eleinte a fejben van meg inkább. Eszed a régi kaját, de már elkezd zavarni. Ekkor az ellenállás is nagy lehet bennünk. Nagyon idegesítő tud lenni, hogy ez a hang a fejedben azt kéri, hogy egyél másképp, mint ahogyan megszoktad, még ha tudod is, hogy jobb lenne. Ezen a szinten még nagyon sok régi, megszokott íz hiányzott, mint a tömény csokitorta, vagy a vasárnapi olajban sült rántott hús. Ha valahol (pl. vendégségben) hozzájutottam a régi falatokhoz, akkor degeszre zabáltam magam belőlük, vagy nagyon nagy megfeszüléssel tudtam rájuk nemet mondani.
A második lombikunk előtt volt. A jelenleg játszmába induló ivarsejtek minősége attól függ, hogy mit (t)ettél minimum 72 nappal ezelőtt. Tehát amikor a meddőségi központban azt mondják, hogy válts életmódot, az nem azt jelenti, hogy a stimuláció előtt egy héttel ne igyál, hanem már vagy három hónappal előtte megéri jól bánni a testünkkel, és akkor reménykedhetünk, hogy az meghálálja. Mivel az első körben igen kevés, és gyatra sejteket produkáltunk, ezért ismét egy komolyabb előrelépést tettem az életmódunk megváltoztatásában. A cukorfogyasztást drasztikusan visszavettem, és nem ittunk alkoholt. Még sokkal több zöldség, sok-sok finom lé, aszalt gyümölcs és magvak, csírák lettek a barátaink. A stimuláció előtt egy héttel fejeztem be egy hétnapos léböjtkúrát. A második próbálkozásra nagyon szépen fejlődő két kis embrió lett az eredmény, és abból az egyik a pocakomban rugdos.:-)
Eltelt 4-5 év a kezdetek óta, és sokat léptem feljebb, de az út nem ér véget, ez egy folyamat. Megtalálható bármikor a konyhaszekrényemben a bulgur, a zabpehely, 5-6 féle liszt, a útifű maghéj, a chia, teljes kiőrlésű tészták, barna rizs, magvak, a jól bevált cukorhelyettesítő (DW negyedannyi, ugyanannyi) és sorolhatnám.
Megváltozott az evéshez való viszonyom. Nem eszem unalomból vagy idegesség miatt, hanem értékelem az evést, tisztelem az ételt. Arra való, hogy tápláljon, és nem az a fő szórakozásom, hogy egyek. Hiszek abban, hogy az vagy, amit megeszel, és abban a Szókratészi mondásban is, hogy “nem ezért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk”. Megváltozott az ízlésem, a nagyon édes, zsíros, füstölt és fűszeres ételeket nem szeretem, elhagytam az ételízesítőket, az ételek természetes ízét szeretem érezni. A gyomrom bizonyos ételeket nem is vesz már be, például az olajban sült dolgoktól egy bizonyos adag fölött hányingerem lesz, a fehér lisztes dolgoktól nagyon felfújódom. Nem kell sanyargatnom magam, mert nagyon finomakat eszem és annyit, amennyi jól esik.
Ez nem hóbort, nem fogyókúra hanem életmód.
Értelmetlennek tartom a fogyókúrákat. Életmódváltással lehet, hogy hosszabb idő alatt, de egy örök állapotot lehet elérni és jobb közérzetet, egészséget.
Sokan tartanak attól, hogy sok pénzbe kerülnek az egészséges ételek. Még az életmódváltásom elején kipróbáltam, hogy egy hónapig az olcsóbb és kevésbé egészséges dolgokat vettem meg, egy hónapig pedig a mostaniakat. Akkor nagyjából tízezer Forinttal került több pénzünkbe a jó minőségű ételek vásárlása. Feljebb lévő szinteken pedig szerintem ennyi különbség sincs, mert addigra az ember megspórolt egy csomó gyógyszert, orvosi kezelési díjat, illetve kiiktatja a felesleges dolgokat a háztartásából, és amúgy az életéből is. Az biztos, hogy több energiát kíván az egészséges életmód, több tervezést, esetleg még megtanít pénzügyi tervek elkészítésére is, és jobban átgondolod a napjaid, a heteket. Egyszer a 160 gramm blog itteni bejegyzésében olvastam nagyon jó tippeket arra, hogy hogyan spóroljunk a konyhapénzen, és ne vegyünk felesleges dolgokat. Nekem a heti egy nagy bevásárlás és a táblázatvezetéses tanács bejött, azóta ezeket alkalmazom. Lehet ha most kellene összehasonlítani, már nem is kerülne többe az életmódunk, mint korábban.
Összességében az idővel minden félelem vagy kétség elmúlik az életmódváltással kapcsolatban, és nem kell tartani az önsanyargatástól. Az ízlés megváltozik, a szervezet ha hozzászokik a jó alapanyagokhoz, egy idő után nem is kér mást. Helyette marad a jó közérzet, az önbizalom, mert minden nap teszel valamit magadért és a frissesség, vagyis az egészség. Aki most kezdi, annak azt tanácsolnám, hogy hagyjon időt magának az átállásra, és tartson ki, keresse a motiváló embereket, oldalakat, szerzőket. Megéri, mert:
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a hosszú bejegyzést! Kívánok jó egészséget, és kitartást az utadon, bármelyik szinten is vagy!
Ha szeretnéd kisebb-nagyobb szárnycsapásaimat megnézni, a Menyaszörp Facebook oldalán és Instagramon még több receptet és képeket osztok meg. Látogass meg ott is! 🙂
