Heti örömök

Adventi időszakot, telet és Kolost köszöntő Heti örömök! Három nap múlva elérkezik hozzánk a vég és a kezdet! Jelenleg a kettő küszöbén állunk és várakozunk…:-)

♥ Mennyire vártam, hogy eljöjjön ez a Heti Örömök! A következőket már anyaként, karomon a babámmal fogom írni. Nem tudom, hogy mikor írok legközelebb. Számomra a gyermekszületés az az állapot, amikor életemben először úgy érzem, hogy nem tudok tervezni. Lehet, hogy ebben az évben nem lesz több Heti Örömök, de az is megeshet, hogy már a jövő héten jól esik megosztani a gondolataim és a boldogságom. Ezért most adok magamnak annyi szabadságot, hogy nem tervezem el, hogy hogyan alakulnak a decemberi Heti örömök, de azt meg tudom ígérni, hogy januártól újra rendszeresen írom majd őket! Egy kicsit mégis búcsúzom, csütörtöktől különösen. Egy darabig nem fogok levelekre válaszolni és megjegyzésekre sem olyan gyakran, és nem írok majd új bejegyzéseket. De!!! Írtam előre! Vannak beidőzített cikkeim, így minden héten hallotok majd egy kicsit felőlem, és ígérem, hogy a jövő héten teszek fel képet Kolosról és tudatom pár sorban, hogy hogy vagyunk (már bent van a selfie bot a táskámban). 🙂 Egy meglepetést videót is készítettem karácsonyra a lombikos útról, vagyis a kezdetektől idáig, de az mint írtam, meglepetés lesz 🙂 Egyébként ha már szóba jött a tervezés dolog. Sokan kérdezik, hogy mit hogyan tervezek. Nem tervezek semmit. Tényleg eddig a baba születésével kapcsolatban úgy érzem, hogy nem tudok tervezni, el kellett dobnom a tervezői akaratosságom! 🙂 Nem tudom, hogy fogunk-e pólyát használni, vagy hordozókendőt, sem hogy hol alszik majd és milyen pelenkát használunk, mikor viszem ki először, ki foghatja meg stb…. Semmit nem tudok, nem is nagyon akarok, és nem is olvastam sokat semmilyen témában. Leginkább azért, mert kettőnk helyett nem tudok tervezni, másrészt pedig bízom abban a tudásban, ami gyárilag bennünk van nőkben. Valahogy tudom, hogy idővel vagy azonnal, de tudni fogom, hogy mit kell tenni minden helyzetben. Ahhoz, hogy tervezzek, itt kell legyen a baba is, és ha itt lesz, abban bízom, hogy minden alakul majd magától. ♥

Ciprusról érkezett ajándékcsomagunk (Szabi szülei és pár barátunk még ott élnek)! Kis ruhák jöttek Kolosnak, nekünk pedig finomságok. Nagyon meglepődtem, amikor kibontás után az egyik halva (jellegzetes görög édesség) sztíviával volt ízesítve) ! Olyan jól esik ez a figyelmesség! Rég nem találkoztunk és mégis a távolból így figyelnek rám a családtagok, hogy nem küldtek nekem cukros édességet. Kaptam még mellé egy nagy csomag magvas válogatást is! Hűlt helye mindennek! 🙂 ♥

♥ Barátok is és tesóm is jött a hétvégén. Még egy volt kis tanítványom is meglátogatott. Mintha mindenki látni akarna még egyszer guruló állapotban. Én pedig nem bánom, mert telik az idő, és egy kicsit kikapcsolódunk a várakozás izgalmából, illetve megosztjuk másokkal. Naponta több ismerős és családtag ír, hogy nézi a naptárat, számol vissza velünk együtt. 🙂 Ezektől az üzenetektől még izgatottabb leszek! Most már nagyon úgy tűnik, hogy sikerül kitartani csütörtökig. Láthatóan és érezhetően Kolos is vette az adást, hogy hamarosan lejár a négycsillagos szállodai szobabérlet, mert lejjebb csúszott és a csütörtöki ultrahangon látszott, hogy a fejecskéje beilleszkedett a szülőcsatornába. Szerencsére a méhlepényem ezt is elnézte neki, és a gyomrom is örömtáncot járt, hogy a kis lábacskák nem dögönyözik tovább, cserébe viszont a szeméremcsontom úgy fáj, hogy nem tudom megemelni rendesen a lábaimat. Maradjunk annyiban, hogy most már tudom, milyen lehet a férfiaknak, ha középtájt rúgás éri őket, és mélyen együtt érzek velük. Másféle fájdalmak is jönnek-mennek napjában többször is. Némelyikük elég ijesztő, és már nézem is, hogy hol a telefon, mert mindjárt indulni kell, de eddig mindig elmúltak mielőtt indulásra szántam volna magam. Azért azt érzem, hogy már egy borotvaélen táncolunk, és csak remélem, hogy van még három napunk. Egyébként csütörtökön reggel kilenc körül lesz a műtétem, nem bánok némi ránk gondolást, tekintettel arra, hogy hiszek abban, hogy ha sok ember gondol ugyanarra a jóra, akkor annak ereje van. ♥

♥ Boldog karácsonyra készülős, adventi időszakot kívánok mindannyiunknak! Én minden gyertyához választottam egy témát, melyekre fókuszálva a lelkem megtisztítom és kicsinosítom a karácsonyi ünnepre. Gondoltam, hogy a gyertyák papírjaira ráírom a témákat, de végül túl giccsesnek éreztem, ezért csak gondolatban tettem meg, és a heti témám a HÁLA lesz. Egy héten át figyelgetem és morzsolgatom magamban, hogy mit jelent nekem a hála, minden nap átgondolom, hogy miért lehetek hálás. Ezen a héten jobban igyekszem a hálám kifejezni, mint máskor, és másokat is sarkallok a hála gyakorlásra. Ha van kedvetek tartsatok velem, és legyen ez a Ti témátok is. Keressétek meg odabent, hogy mit jelent nektek a hála kifejezés, és ha van kedvetek, írjátok is le csak úgy magatoknak, hogy miért vagytok hálásak. Aztán egy hét múlva figyeljétek meg, hogy a hála gyakorlása milyen hatással van rátok! 🙂

Szeretem a december elsejét, mert ismét évszakot váltunk. Itt a tél, amikor bekuckózunk, összebújunk és ünnepelünk. Ebben az időszakban lehet nagyon jól elmélyedni magunkban és raktározni. Nekem ez a tél egy kezdetet jelent, a tél első napján először leszek anya, először pillantom meg és a tartom a karomban a kisfiamat. Csupa először és csupa kezdet! Kezdete egy ismeretlen időnek, melyről csak annyit tudok, hogy szép lesz, és az életemet mélyen meghatározó. Úgy állok itt, mint egy műugró a mély víz felett, aki hamarosan elmerül a simogató habokban, és megmártózik egy új közegben. Én már lélekben az új közegben vagyok, és készen állok erre az ugrásra. Izgulva, várakozva, kicsit félve, de akarva. Most már ugrani vágyom!

Szép hetet!

Gabi

Címkék: , , , ,
Tovább a blogra »