Heti örömök

Lusta napok, megengedés, összebújás, utolsó téli álmok! Valami ilyesmi volt ez a hét!! ♦ Kolossal lassan bevált szokásunkká válik, hogy hétfőn hétvégegyászoló, összebújós napot tartunk. Ismét magunkra maradunk, hiányzik nekünk Szabi, lefáradtunk a hétvége zsongásától. Hétfőn kevesebbet beszélek, ellenben szinte egész nap összebújok a babával, lustizunk a takaró alatt. Még nagyon sok felfedezni valónk van egymásban, ilyenkor ez folyik. Szeretem hosszú percekig vizslatni mindenét, elveszek a szempillája vagy a fülkagyló járatainak tanulmányozásában. Olyan hihetetlen, hogy ő belőlünk van, hogy ilyen tökéletesen sikerült, hogy ő lett abból a 16 sejtből, amit a mikroszkóp alatt láttunk! A héten még két ilyen lusta napot tartottunk, csütörtökön és ma is. Ilyenkor félreteszek mindent, csak a legszükségesebb házi teendőket végzem el, kaját rendelünk, lehalkítom a telefonom és nem társalgok a gépemen sem senkivel. MEGENGEDEM, hogy azt tegyük, ami jól esik. Ezek a napok kellenek nekünk, hiszen mi még összeszokunk, tanuljuk egymást. Egyébként meg olyan ködös és hideg napok voltak, mi mást is lehetne tenni, mint összebújva átvészelni? ♦

♦ KuláKolos 🙂 felfedezte a kezét a héten, és ez az eddigi legnagyobb felfedezése, mert azóta ha tartom vagy leteszem, elővarázsol egy kezet, és közelről nézi többnyire superman- pózban. Nagyon élvezi, lóbálja nagy hévvel a karját, saját magát sokszor fejbe vágva. Annyira vicces, hogy egy egész nap néztem, ahogyan egész nap nézi a kicsi öklét! 🙂 Igyekszik kinyitogatni az ujjait, ami még elég mókásan megy, így érdekes ujjgyakorlatok, mondhatni jóga mudrák születnek. A babamasszázst is így csináltuk végig, én masszíroztam, ő mutatta az öklét a szöszi csajának, mintha csak mesélné neki, nini lett kezem, az meg teljesen elalélt! 🙂 Amúgy csatlakozott még egy csajszika a masszázsos csapatba, állítólag ez már a maximum létszám, úgy tűnik, hogy Kolos végleges háreme hatból áll. ♦

♦ Megmozdult a mérleg!! Egy kilóval ismét kevesebb vagyok! Már csak olyan hat-hét kiló felesleg van a célomig! Persze továbbra sem fogyózok, sőt! Ahhoz én túlságosan imádok enni. Inkább tápláló és egészséges ételeket fogyasztok, igyekszem az üres kalóriákat kerülni. Hiszek abban, hogy a testem ha jó táplálékot kap és mozgok eleget, akkor beáll a neki megfelelő súlyra magától is, minden vissza fog rendeződni. Ebben a hónapban ugye növényi alapú táplálkozás próbahónapot tartok, azaz nem eszem húst. A végén írok majd a tapasztalataimról, elöljáróban annyi, hogy sokkal könnyebb megállni a húsevést mint gondoltam! Bárcsak a sütikkel is így lennék! Már csak egy rész van vissza a jóga revolution sorozatomból. Vágyom valami izzasztóbb mozgásra is, főleg az olyan napok után, mint a tegnapi. NyiváKolos szinte egész nap sírt, elkezdtek a fogcsírái vagy mik mozgolódni, és ez úgy tűnik, hogy fájdalommal jár számára. Az ilyen napok után hulla vagyok és kétségbeesett, a sírást egyszerűen nem vagyok képes jól viselni. Úgy érzem, hogy nem születtem igazi anyának és nem is fogom kibírni mire felnő! Persze ez hülyeség, mert ha nem születtem annak, akkor nem is lennék az. Ilyenkor gondolatban babos brokkolit (tilosak a szoptatás alatt) eszek és boxzsákot nyüstölök. Tényleg, miért nincsen őrjöngő edzés anyukáknak, én tuti mennék! Elképzelem, hogy hajunkat rázva valaki beordítja a közösbe: -HASFÁJÁS!!!, majd mindenki sikít és ütjük a zsákot. FOGKIBÚJÁS!- váááááá, és így tovább… 🙂 Szóval elkezdtem egy súlyzós, szülés utáni, zsírégető edzést csinálni, ezt itt. Nagyon jól jön, jobb, mintha világgá mennék 🙂 Visszatérve a kajára, a húsmentes étkezés arra tanít, hogy változatosabban egyek, és kipróbáljak sok-sok új alapanyagot. Egészség és színesség jellemzi az étkezésem. Kedvenc kajáim egy reggeli turmixtálam volt, egy zöldbabos-avokádós-kuszkuszos saláta vacsorára, és a mai guacamole pirítóssal. A saliról hozok receptet a napokban! ♦

Mennem kell elalvós ringatni, remélem szerencsével járok 🙂 Nagyon izgalmas napoknak nézünk elébe, kedden érkeznek Szabi szülei Ciprusról, és egész héten velünk lesznek! Vannak kirándulós terveink, kettesben kiszabadulós reményeink Szabival és amúgy is egy hét a külföldön élő anyós-apóssal, hm, mindenképpen izgalmas. Ha túlélem, jelentkezem jövő héten is! 🙂

Szép hetet!

Gabi ♥