Újra egészségesen! A hét közepén már láttuk a fényt az alagút végén. Azóta is heverjük ki a betegség utáni állapotokat. Szerencsére minden a régi kerékvágásban.
♥ Ebből a náthából nagyon nehezen keveredtünk ki. Bár napok óta jól van Kolos baba, de a betegség hatása még érződik. Mivel nem tudott aludni és enni rendesen, mindent bevetettünk a cél érdekében, vagyis játszottunk vele kaja közben vagy akár éjjel is. Azzal nem számoltunk, hogy pár nap ilyen szokásújítás, és a fiúcska eztán is pont így akarja majd. Vissza kellett szoknunk az éjjeli alvásra és a normális evésre. Nem volt egyszerű, de két napja úgy tűnik, hogy minden a régi mederben. Éjjeli egy keléssel ismét jók vagyunk!
♥ Sajnos nem tartok tovább gyerekjóga órákat. Egyelőre legalábbis. Nehéz döntés volt. Azt hiszem hibáztam, amikor elvállaltam. Tudtam ezt akkor is, de a NEM-et mondással még mindig hadilábon állok. Eddig sem fért bele igazán az időmbe, most, hogy Szabinak bejött az egyetem, kivitelezhetetlenné vált, hogy minden hétvégén ráérjek. A suli mellett különórákat is vesz és sokat tanul. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű ez az időszak. Közös naptárat nyitottunk, hogy össze tudjuk egyeztetni a programokat. Bár kevés minőségi időt tudunk együtt tölteni, éppen ezért megegyeztünk, hogy minden hónapban egy teljes hétvége és minden héten egy este csakis egymásé és a családé. Egyébként így, amikor együtt tudunk lenni, azt sokkal mélyebben és hálásabban éljük meg. Egyik este Sztárban sztárt néztünk, pisztáciát eszegettünk és kakaót ittunk, ma pedig hármasban családi napra mentünk a Művészetek Palotájába. Ezeken a napokon Szabi etet, öltöztet, mondókázik, én meg átengedek :-). Amikor egy ajtó bezárul, akkor kinyílik egy másik! Én ebben szentül hiszek. Két éve pályáztam a Meseközpont Alapítványhoz önkéntes mesélőnek, és képzeljétek nem régiben behívtak interjúra! Kolos is velem tartott, így könnyű volt jó benyomást kelteni :-). Szóval alkalmasnak találtak a feladatra, így októberben indulok az hivatásos mesemondó képzésen! Szeretem a meséket, régóta dédelgetett álmom, hogy mesemondó lehessek, és ez a program csak havi egy napot vesz el az életemből.
♥ Az életünk egészen meseszerűen alakul- mondtam Szabinak a héten. Igaziból annyi sok kis siker van a mindennapjainkban. Szerintem minden jelenlegi energiabefektetésünk két-három év múlva érik be, mi meg révbe. Addig pedig tanulunk az odavezető úton. Kellenek a közös célok és küzdelmek, ezek csiszolnak minket igazán jó csapattá. 🙂
♥ Sokat-sokat jógáztam a héten. Függő vagyok, ez egészen biztos. Azt vettem észre, hogy ha szőnyeget látok vagy falat, azonnal jógázhatnékom támad 🙂 A kihívás pedig – amit Instagramon követek ebben a hónapban- meg is kívánja, hogy minden nap fotózzam magam megadott jógapózban és írjak pár sort a napi gyakorlásról. Közel három év jóga után eljutottam arra a szintre, hogy a jóga a mindennapjaim része, és elkezdtem egyedül gyakorolni. Van, hogy csak egy-két pózra van időm, máskor egy órát is sikerül kicsikarnom a napból. Nem feltétlen van szükségem vezetett gyakorlatokra. Jó esetben csak beteszek egy zenét és a testem diktál, azt csinálom ami jól esik. Ezek gyakran igazán varázslatos találkozások önmagammal, semmi sem tölt fel ehhez foghatóan.
♥ Csak egyszer futottam egy rövidet a héten, mert akkor is elkezdett esni. A hidegben jobban is szeretem a benti mozgást. A hideg, reggeli sétákat viszont imádom. Elővettem a termoszom, amit két éve kaptam Szabitól karácsonyra. Abból az időszakból való, amikor nem sikerült az első lombikunk. Most pedig Kolos simogatta a kis kezeivel. Gyakran gondolok mostanában a lombikok körüli időszakra, a terhességre, nosztalgiázom. Talán a közelgő első szülinap miatt van, vagy a hideg emlékeztet. Szóval a reggeli sétákra elviszem a termoszomba a tejeskávém. Mióta anya vagyok, egészen kis dolgokban megtalálom a kényeztetést, a héten ezekben a reggeli termoszos kávézgatásokban. Kolos amúgy lépeget, ha fogjuk a kezét. Nagyon megnőtt a mozgásigénye, azt hiszem, hogy kicsi neki a hely a lakásban. Gyakran a folyosóra járunk ki mászni meg járkálni. Egyre sürgetőbbé válik az új otthon beszerzése! Egyelőre nehezen állunk neki.
♥ Ismét kivégeztem egy könyvet. Na jó, kellett hozzá vagy másfél hónap 🙂 Nagyon jó önfejlesztő iromány, engem mostanság csak ezek kötnek le. Ki is írtam magamnak belőle a tanulságokat, alkalmazok is párat. Arra gondoltam, hogy a kedvenceimet külön kiemelem majd motiváló (mondjuk jógás) képekkel, és megosztom a blogon őket, így inspirálva másokat és emlékeztetve magam rájuk.
A betegség utáni napok arra tanítottak a héten, hogy a nyugalom mindennél fontosabb. A nyugalom pedig jelen esetben azt jelenti számomra, hogy minden jól van ott ahol van. Elégedett vagyok az életünkkel, éppen itt kell tartanunk, ahol tartunk. Kolossal a napok csodásak (ha olykor nehezek is), nem akarok máshol lenni, szeretnék vele minden pillanatot igazán megélni.
Kívánok nyugalmas, kevésbé esős, merengős őszi napokat!
Szép hetet!
Gabi ♥
Kommentek