Este fél kilenc is van, alszik a gyerek, végre szabadidőhöz jutok. Azon kapom magam, hogy egyszerre konvertálok könyvet pédéefbe, jelentkezek akrojógára és blogos workshopra, webináriumra, blogot írok, e-mailt olvasok. Még tervezek olvasni és jógázni. Amúgy este tíz van, és még nem zuhanyoztam, és nem közeledtem a férjemhez. Ebből szokott az lenni, hogy végül nem csinálok semmit, hanem lefekszem kimerülten aludni (Nyuszika b…meg a fűnyíródat effektus). Enyhén vagyok kiéhezve olyan ingerekre, ami nem játszótér, nem ugat vagy nem sípol. Itt az ideje, hogy kitaláljam melyik vagyok! A túl sok mondanivalóval megáldott bloggeranyu, a folyton fejenálló jógamami, vagy az unalmasan, ágyban olvasó feleség. Egyébként én mindhárom szereppel szerelmesen azonosulok. DE! Mindegyik nem lehetek! Arra nincs időm. Az anyaság egy szuper lehetőség, hogy végre az érdeklődésem maszlagjaiból kiemelkedjék egy, mert kell, hogy legyen legfontosabb. Rangsor. Észrevettétek, hogy aki nagyon pöpec valamiben, az szinte minden energiáját arra az egy dologra fordítja? Nekem meg a mindenenergiám tíz százaléka marad meg átlagban estére (és amúgy ez szerencse, mert valakinek ennyi sem), és abból igyekszem vagy tíz lovat megülni! Mégis hogyan kell választani??? Mielőtt gyerekem lett, úgy éreztem, hogy nincs passion az életemben. Mikor lettem ilyen átkozottul sokoldalú?
Végül úgy döntök, hogy azt csinálom, amiről a leginkább nem tudok lemondani. Erről a dilemmáról írni… Aztán majd fejen állok és elmegyek aludni. Ez lesz!
Szép álmokat!
Kép forrása itt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: