![\"\"](\"https:\/\/anyaszorp.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/breastfeeding.jpg\")
<\/p>\r\nHat h\u00f3napja \u00edrtam meg ennek a bejegyz\u00e9snek a v\u00e1zlat\u00e1t. Akkoriban minden igyekezet\u00fcnk ellen\u00e9re sem volt el\u00e9g a tejem, \u00e9s Kolosnak egyre t\u00f6bb t\u00e1pszer kellett. \u00c9n pedig nem tudtam feladni. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy nem fejezem be ezt az \u00edr\u00e1st, mert nem lehet \u00edgy v\u00e9ge. Ma nyolc h\u00f3napos Kolos, \u00f6t h\u00f3napja anyatejet eszik, \u00e9s t\u00e1pot az\u00f3ta nem l\u00e1tott. Az es\u00e9lytelenek kateg\u00f3ria voltunk minden szempontb\u00f3l. Az\u00e9rt vettem el\u0151 m\u00e9gis ezt a bejegyz\u00e9st, mert rem\u00e9lem, hogy sok anyuk\u00e1hoz el\u00e9r, akik hasonl\u00f3an elkeseredettek \u00e9s csal\u00f3dottak a szoptat\u00e1st illet\u0151en, mint \u00e9n voltam. Most, hogy \u00fajra olvasom is fojtogat a s\u00edr\u00e1s. T\u00falz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1ll\u00edtom, hogy a legnagyobb leck\u00e9t \u00e9s k\u00fczdelmet az \u00e9letemben a szoptat\u00e1s adta. Magam sem gondoltam volna, de sokkal k\u00f6nnyebb volt \"elk\u00e9sz\u00edteni lombikkal\", majd vil\u00e1gra hozni a bab\u00e1mat, mint t\u00e1pl\u00e1lni. <\/p>\r\n
A kisfiam sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n annyit l\u00e1ttam, hogy egy k\u00e9k leped\u0151be bebugyol\u00e1lva elviszik. A s\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l hallottam, hogy merre mennek vele, milyen messze t\u00e1volodik t\u0151lem. Mondt\u00e1k is, hogy most \u00e9ppen ap\u00e1n\u00e1l van, azt\u00e1n am\u00edg engem raktak \u00f6ssze a m\u0171t\u0151asztalon, odahozt\u00e1k, hogy pusziljam meg a fej\u00e9t. Semmit sem l\u00e1ttam bel\u0151le, csup\u00e1n a nagy s\u00f6t\u00e9t haj\u00e1t, a nyirkos kis buksij\u00e1t. V\u00e1rtam a pillanatot, amikor mellre tehetem - mert ugye azt mondj\u00e1k, az els\u0151 k\u00e9t \u00f3ra nagyon d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa a tejtermel\u00e9s beindul\u00e1s\u00e1ban - de erre sajnos a m\u0171t\u0151ben nem ker\u00fclhetett sor. F\u00e9l \u00f3ra m\u00falva egy k\u00f3rterembe vittek, ahol odaadt\u00e1k Szabinak a bab\u00e1t, majd \u0151 a mellkasomra tette. A k\u00f3rh\u00e1zi h\u00e1l\u00f3ing nem volt el\u0151l nyithat\u00f3. Pr\u00f3b\u00e1lkoztam a mellre helyez\u00e9ssel, de hanyatt fekve (tilos fejet emelni a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n hat \u00f3r\u00e1n \u00e1t) megint csak Kolos fejtet\u0151j\u00e9t l\u00e1ttam. R\u00e1ad\u00e1sul nem is voltam sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kban magamn\u00e1l, mellkast\u00f3l lefel\u00e9 nem \u00e9reztem a testem. A m\u0171t\u00e9tt\u0151l gyenge voltam, remegtek a kezeim, nem tudtam j\u00f3l megfogni a bab\u00e1t \u00e9s att\u00f3l f\u00e9ltem, hogy leesik r\u00f3lam. L\u00e1tni is akartam, \u00edgy ink\u00e1bb megk\u00e9rtem Szabit, hogy vegye el \u00e9s mutassa fel\u00e9m. P\u00e1r perc telt el \u00e9s j\u00f6ttek is \u00e9rte. Elvitt\u00e9k Kolost \u00e9s az elk\u00f6vetkezend\u0151 hat-nyolc \u00f3r\u00e1ban nem hallottam fel\u0151le semmit. Amikor el\u0151sz\u00f6r hozt\u00e1k nekem oda hosszabb id\u0151re, igyekeztem egyb\u0151l mellre tenni. Ez a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s el\u00e9g balul s\u00fclt el, nem igaz\u00e1n j\u00f6tt \u00f6ssze maga a t\u00e1pl\u00e1l\u00e1s. J\u00e1rtam el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151re, ahol elmagyar\u00e1zt\u00e1k, hogy mit hogyan kell, de a val\u00f3s\u00e1gban fogalmam sem volt, hogy j\u00f3l csin\u00e1ljuk-e.<\/strong> Annyit tudtam, hogy valami v\u00e1kuumszer\u0171s\u00e9get kell \u00e9rezzek a sz\u00e1ja \u00e9s a mellbimb\u00f3m k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s hogy f\u00e1jdalmas is lehet. Azt hiszem n\u00e9ha-n\u00e9ha egy\u00e9bk\u00e9nt \u00f6sszej\u00f6tt a dolog, b\u00e1r sok\u00e1ig nem voltam biztos benne. F\u00e1jni t\u00e9nyleg f\u00e1jt, napr\u00f3l napra egyre jobban. K\u00e9t szobat\u00e1rsam k\u00f6z\u00fcl a mellettem fekv\u0151 a m\u00e1sodik gyermek\u00e9t hozta a vil\u00e1gra, \u00edgy l\u00e1tszott, hogy \u0151 m\u00e1r nagyon tapasztalt a szoptat\u00e1sban. Igyekeztem t\u0151le ellesni, hogy hogyan csin\u00e1lja, k\u00e9rdezgettem, hogy mit kell \u00e9rezni. Nem tudtam, hogy mi lehet a gond, de azt l\u00e1ttam, hogy az \u0151 kisfia m\u00e1sk\u00e9ppen szopik. El\u0151sz\u00f6r is sokkal nagyobb sz\u00e1ja volt, mint Kolosnak, visszhangzott a szoba a nyel\u00e9seit\u0151l, \u00e9s ha abbahagyta a szop\u00e1st, akkor tej folyt a sz\u00e1ja sz\u00e9l\u00e9n. Nekem ilyesmi tapasztalatom nem volt. Az els\u0151 nap lem\u00e9rt\u00e9k \u0151ket \u00e9s kider\u00fclt, hogy Kolos null\u00e1t szopott. A felk\u00e9sz\u00edt\u0151r\u0151l tudtam, hogy nem kell ett\u0151l k\u00e9ts\u00e9gbeesni, mert van m\u00e9g id\u0151nk, de az\u00e9rt ott motoszk\u00e1lt a fejemben, hogy m\u00e9gis mit\u0151l fog v\u00e1ltoz\u00e1s be\u00e1llni, mert annyit kifund\u00e1ltam, hogy valami nem stimmel n\u00e1lunk. El is hat\u00e1roztam, hogy m\u00e1snap seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rek a k\u00f3rh\u00e1zi v\u00e9d\u0151n\u0151t\u0151l, mert eml\u00e9keztem, hogy a felk\u00e9sz\u00edt\u0151n nyomat\u00e9kosan a tudtunkra adta, hogy b\u00e1torkodjunk majd \u0151t megk\u00e9rni, mert mag\u00e1t\u00f3l nem fog odamenni senkihez. Siker\u00fclt m\u00e1snap elkapnom a folyos\u00f3n, ami a friss sebemt\u0151l g\u00f6rnyedve el\u00e9g sz\u00e9p teljes\u00edtm\u00e9ny volt t\u0151lem. Elmondtam neki, hogy szerintem valami nem stimmel a szoptat\u00e1ssal kapcsolatban n\u00e1lunk. Kolos \u00e9ppen szundik\u00e1lt (akkor m\u00e1r rendszeresen kapott t\u00e1pszert, amit\u0151l vagy f\u00e9l napra elaludt), a v\u00e9d\u0151n\u0151 meg odaj\u00f6tt az \u00e1gyamhoz, \u00e9s f\u00e9l \u00f3r\u00e1s sz\u00f6veget elhadart a szoptat\u00e1ssal kapcsolatban. Igaz\u00e1b\u00f3l ugyanazt a sz\u00f6veget, amit a felk\u00e9sz\u00edt\u0151n is mondott, hogy a kisbaba a var\u00e1zsl\u00f3, \u00e9s semmi m\u00e1st nem kell tennem, mint sokat mellre tenni. J\u00f3, de mit jelent a sok? - K\u00e9t-h\u00e1rom \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt, ha nem kel fel, pr\u00f3b\u00e1ljam fel\u00e9breszteni - j\u00f6tt a v\u00e1lasz. Ezut\u00e1n sasszemekkel figyeltem a fiam, \u00e9s ha \u00e9bred\u00e9snek b\u00e1rmi jel\u00e9t mutatta, felkaptam \u00e9s igyekeztem szoptatni, vagy valami olyasmi. Sajnos fel\u00e9breszteni nem siker\u00fclt, \u00e9s ha \u00e9bredezett is egy kicsit, a karomban azonnal \u00fajra elaludt. Piszk\u00e1ltam, simogattam, forgattam, de se k\u00e9p se hang. Nem tudom, hogy milyen m\u00e1s m\u00f3dszerekkel kellett volna m\u00e9g \u00e9bresztgetni egy p\u00e1r napos \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttet, \u00e9n cs\u0151d\u00f6t mondtam. Az utols\u00f3 nap reggel\u00e9n szomor\u00faan nyugt\u00e1ztam, hogy a kisfiam egyre t\u00f6bb t\u00e1pszert eszik \u00e9jjel nagy boldogan, a cicimet meg mintha visszautas\u00edtan\u00e1. Pr\u00f3b\u00e1lkozik a szop\u00e1ssal, azt\u00e1n s\u00edr \u00e9s r\u00e1ngatja a fej\u00e9t. Addigra persze m\u00e1r a m\u00e1sik szobat\u00e1rsam is \u00fagy kelt fel reggel, hogy a h\u00e1l\u00f3ingj\u00e9n nagy tejfoltok \u00e9ktelenkedtek. Kezdtem magam egyre nyomorultabbul \u00e9rezni, ami\u00e9rt a gyerekem nem akarja a mellem, tejet t\u00e1vozni m\u00e9g am\u00fagy sem l\u00e1ttam bel\u0151l\u00fck, viszont egyre t\u00f6bbet sziszegtem, mert kezdett iszonyat f\u00e1jni az eg\u00e9sz pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s.<\/p>\r\n Az utols\u00f3 reggel r\u00e1\u00edrt\u00e1k a pap\u00edrunkra, hogy nem tudok szoptatni \u00e9s Kolosnak t\u00e1pszerre lesz sz\u00fcks\u00e9ge.<\/strong> \u00dagy \u00e9reztem, hogy ez nem igazs\u00e1g. Ennyivel le is vagyunk tudva, leh\u00fazt\u00e1k a rol\u00f3t sz\u00e1munkra, hiszen \u00e9n m\u00e9g azt sem tudom, hogy hogyan kell szoptatni. Egyre idegesebben pr\u00f3b\u00e1lkoztam, f\u00e9lve, hogy kifutunk az id\u0151b\u0151l, Kolos pedig egyre t\u00f6bbet s\u00edrt a cicimen. Akkor reggel \u00e9n is s\u00edrtam a f\u00e1jdalomt\u00f3l. El\u0151kaptam a rettegett mellsz\u00edv\u00f3t, mert a szobat\u00e1rsaim javasolt\u00e1k, hogy pr\u00f3b\u00e1lkozzak azzal. Egy sz\u00edv\u00e1s az akkor m\u00e1r csupa sebes mellbimb\u00f3knak, \u00e9s azt hittem, hogy a plafonra ugrok, \u00fagy f\u00e1jt. Ezzel a lend\u00fclettel vissza is tettem a t\u00e1sk\u00e1ba. K\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve mentem az aznapi csecsem\u0151sh\u00f6z, hogy seg\u00edtsen, mert a bab\u00e1m \u00e9hes, nekem pedig iszonyatosan f\u00e1j a mellem. V\u00e9gre valaki meghallott. Odaj\u00f6tt a csecsem\u0151s az \u00e1gyamhoz \u00e9s seg\u00edtett Kolost mellre helyezni. Egy fog\u00e1s volt a tr\u00fckk, a kez\u00e9vel \u00f6sszenyomta a mellbimb\u00f3t \u00fagy, hogy Kolos sz\u00e1ja r\u00e1 tudjon illeszkedni. Ekkor l\u00e1ttam, hogy tej is megjelent a hegy\u00e9n, nagyon meg\u00f6r\u00fcltem. Nekem is van tejem!<\/strong> Majd kaptam egy lanolinos kr\u00e9met is, amivel a sebes mellbimb\u00f3t \u00e1polhattam. Rossz volt a technik\u00e1nk- ennyit mondtak. Ez\u00e9rt nem j\u00f6tt a tej \u00e9s ett\u0151l lettek a sebek. Boldogan t\u00e1voztunk a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l, gondoltam majd otthon biztosan minden sokkal jobban megy. H\u00e1t nem ment. Illetve tal\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00f6tt l\u00e9tre maga a szoptat\u00e1s, de sokszor hossz\u00fa percekig szenvedt\u00fcnk mindketten el\u0151tte. Kolos s\u00edrt a cicimen, \u00e9n pedig a l\u00e1bammal r\u00fagkap\u00e1ltam a f\u00e1jdalomt\u00f3l. Szabi rendszeresen odaj\u00f6tt, hogy szor\u00edtsam a kez\u00e9t, nehogy a gyereknek kapjak oda, ha nagyon f\u00e1j. K\u00f6zben pedig a baba \u00e9hes volt, ez\u00e9rt folyamatosan t\u00e1pszert kellett neki adni, mert persze kezd\u0151 sz\u00fcl\u0151kk\u00e9nt baromira agg\u00f3dtunk, hogy eleget eszik-e, a t\u00e1pszert\u0151l pedig megint csak n\u00e9gy \u00f3r\u00e1kat aludt egy huzamban. Egy nap ut\u00e1n k\u00f6rvonalaz\u00f3dott sz\u00e1momra, hogy nem lesz ebb\u0151l t\u00f6bb tej \u00edgy soha. El\u0151kaptam \u00fajra a mellsz\u00edv\u00f3t, s\u00edrva \u00e9s remegve elkezdtem vele fejni. Viszonylag hamar megszoktam a f\u00e1jdalmat, \u00e9s er\u0151t adott, hogy l\u00e1ttam tejet cs\u00f6p\u00f6gni \u00e1ltala a mellemb\u0151l. Sajna ezek t\u00e9nyleg cseppek voltak, Kolos pedig akkor \u00f6tnapos babak\u00e9nt m\u00e1r nem \u00e9rte be ennyivel. Innent\u0151l kezdve azt \u00e9reztem, hogy val\u00f3ban minden egyes csepp tej\u00e9rt megk\u00fczd\u00f6k. Mindent bevetett\u00fcnk a c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben. Ittam a tejserkent\u0151 te\u00e1t, az alkoholmentes s\u00f6rt, sok vizet, homeop\u00e1ti\u00e1s bogy\u00f3kat szedtem. Amint hallottunk egy dologr\u00f3l, ami m\u00e1snak bej\u00f6tt, Szabi pattant \u00e9s m\u00e1r be is szerezte. Teltek a napok, kis m\u00e9rt\u00e9kben, de n\u0151tt a tejcseppek sz\u00e1ma, Kolos adagja viszont sokkal gyorsabban, egyre t\u00f6bb t\u00e1pszer kellett. Pr\u00f3b\u00e1ltunk olyan napokat tartani, amikor kevesebb t\u00e1pszert kap, \u00e9s k\u00e9nytelen csak a szopival meg\u00e9lni. Ezeknek a napoknak az lett a v\u00e9ge, hogy a gyerek est\u00e9re ord\u00edtott, \u00e9n s\u00edrtam, Szabi k\u00e9ts\u00e9gbeesetten keverte be a t\u00e1pszert. Addigra beszerezt\u00fcnk egy m\u00e9rleget is. Nem sok dolog elkeser\u00edt\u0151bb, mint az, amikor f\u00e9l \u00f3ra szoptat\u00e1s ut\u00e1n t\u00edz grammal kevesebb a s\u00falya a gyereknek, mint a szoptat\u00e1s el\u0151tt. Baromi f\u00e1radt \u00e9s csal\u00f3dott voltam. Egyik este r\u00e1zott a hideg \u00e9s mindenem f\u00e1jt. Azt gondoltam a f\u00e1radts\u00e1gt\u00f3l van. Id\u0151be telt mire r\u00e1j\u00f6ttem, hogy l\u00e1zas lehetek, ugyanis gimis korom \u00f3ta nem voltam l\u00e1zas. 37.7, 38.3, 38.8 \u00e9s \u00edgy ment fel gyorsan a h\u0151m. F\u00e1jt a b\u0151r\u00f6m, a v\u00e9gtagjaim, a \u00edz\u00fcleteim \u00e9s vacogtam k\u00e9t takar\u00f3 alatt is. Nagyon megterhel\u0151 volt ezek mellett a szoptat\u00e1s, meg egy\u00e1ltal\u00e1n a kisbab\u00e1m ell\u00e1t\u00e1sa. Napokig nem tudtuk, hogy mi a bajom, v\u00edrusfert\u0151z\u00e9sre gondoltunk, amikor is egyik nap az egyik mellem v\u00f6r\u00f6s sz\u00ednben pomp\u00e1zott. Mellgyullad\u00e1s, ekkor m\u00e1r tudtam, ezt \u00edgy h\u00edvj\u00e1k. Napok \u00f3ta s\u00falyos \u00e9s f\u00e1jdalmas volt a mellem, de azt hittem, ez norm\u00e1lis (gondoltam is magamban, ezt hogy b\u00edrj\u00e1k ki a szoptat\u00f3 n\u0151k h\u00f3napokon kereszt\u00fcl). H\u00edvtunk egy szoptat\u00e1si tan\u00e1csad\u00f3t, mint egy utols\u00f3 es\u00e9lyt, ami seg\u00edthet. Kedves volt, \u0151 is a technik\u00e1t kifog\u00e1solta, megmutatta, hogyan kell, Kolos szopizott is, kev\u00e9sb\u00e9 is f\u00e1jt. Azt javasolta, amit mindenki m\u00e1s, hogy ne adjak t\u00e1pot, mert van itt tej, a gyullad\u00e1s is arra utal, hogy van sok tejem. \u00cdgy tett\u00fcnk. Kolos est\u00e9re ord\u00edtott, \u00e9n nem akartam t\u00e1pot adni, Szabi nem b\u00edrta tov\u00e1bb, megetette. \u00d6sszeveszt\u00fcnk, \u00e9n zokogtam. Sz\u00f6rnyen tehetetlennek \u00e9s rossz any\u00e1nak \u00e9reztem magam. Ahogyan az apja etette a fiamat t\u00e1pszerrel, \u00fagy \u00e9reztem, hogy \u00f6sszeesk\u00fcdtek ellenem. Nem akartam l\u00e1tni egyik\u0151j\u00fcket sem. Vide\u00f3ra vett\u00fck a s\u00edr\u00e1st, \u00e9s a szoptat\u00e1si szak\u00e9rt\u0151 azt mondta, hogy val\u00f3ban \u00e9hezik a gyerek, cs\u00f6kkents\u00fck ink\u00e1bb fokozatosan a t\u00e1pot. Ki is sz\u00e1molta, hogy milyen \u00fctemben. Nem siker\u00fclt. Est\u00e9re \u00e9hez\u00e9s, gyerek s\u00edr, a szapor\u00edt\u00f3 fej\u00e9s ellen\u00e9re nem gyarapszik a tejem, csak cs\u00f6kken. Add fel!- mondta Szabi, m\u00e1s is n\u0151tt fel t\u00e1pszeren. - Add fel!- mondt\u00e1k a csal\u00e1dtagok - a mi csal\u00e1dunkban nem tudnak a n\u0151k szoptatni. - M\u00e1r r\u00e9g feladtam volna! - mondt\u00e1k m\u00e1s any\u00e1k.\u00a0<\/p>\r\n N\u00e9ha \u00fagy t\u0171nt, hogy siker\u00fcl belet\u00f6r\u0151dn\u00f6m a sikertelens\u00e9gbe, de ha t\u00f6rt\u00e9nt valami olyan, azonnal kiz\u00f6kkentem az egyens\u00falyomb\u00f3l. Ak\u00e1rmerre mentem, mindenhol boldogan szoptat\u00f3 any\u00e1kat l\u00e1ttam, \u00fagy t\u0171nt, hogy a szoptat\u00e1s mindenkinek megy csak nekem nem. Egy alkalommal Kolos n\u00e1th\u00e1s volt. \u00dagy \u00e9reztem, hogy err\u0151l is \u00e9n tehetek, mert nem kap el\u00e9g anyatejet, az\u00e9rt beteg. Azt\u00e1n a helyettes doktorn\u0151 kar\u00e1csony el\u0151tt mintegy aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt a fejemhez v\u00e1gta, hogy biztosan nem pr\u00f3b\u00e1lkozom eleget, ha csak anyatejes lenne Kolos, akkor nem kellene antibiotikum neki, \u00edgy viszont k\u00e9nytelen fel\u00edrni. Megfagytak bennem a szavai, az antibiotikumot nem adtam be \u00e9s tov\u00e1bb pr\u00f3b\u00e1lkoztam. Minden etet\u00e9s szoptat\u00e1ssal kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s t\u00e1pszerrel folytat\u00f3dott. M\u00e1r nem volt a szoptat\u00e1sr\u00f3l olyan cikk magyarul \u00e9s angolul a neten, amit ne olvastam volna el, naponta s\u00edrtam \u00e9s sokat veszekedtem Szabival. \u00c9reztem, hogy ez a dolog lassan t\u00f6nkre tesz minket, de nem tudtam abbahagyni, nem tudtam elengedni. Egy nap elmentem szoptat\u00f3s melltart\u00f3t venni a boltba, h\u00e1tha az eddigi melltart\u00f3im nem j\u00f3k \u00e9s az\u00e9rt van mindig gyullad\u00e1som. Megl\u00e1ttam magam f\u00e9lmeztelen\u00fcl a t\u00fck\u00f6rben \u00e9s s\u00edrtam. A v\u00f6r\u00f6s melleimen k\u00e9k mellbimb\u00f3k \u00e9ktelenkedtek. Elhat\u00e1roztam, hogy elengedem a dolgot. Ezut\u00e1n nem m\u00e9rtem le minden etet\u00e9s ut\u00e1n Kolost, m\u00e1r a szopiz\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtettem automatikusan a t\u00e1pszert. A legjobb bar\u00e1tn\u0151m (akinek am\u00fagy nincsen gyereke) vetette fel, hogy a testv\u00e9r\u00e9nek nehezen \u00fcr\u00fcl\u0151 mellei voltak, lehet, hogy n\u00e1lam is ez a gond. Van tej, de nem j\u00f6n ki. Nem tudtam elengedni a f\u00fclem mellett ezt a lehet\u0151s\u00e9get. Felvettem a kapcsolatot a n\u0151v\u00e9r\u00e9vel, aki elmondta, hogy massz\u00edroz\u00e1ssal \u00e9s meleg\u00edt\u00e9ssel szenvedte ki mag\u00e1b\u00f3l a tejet, de egy id\u0151 ut\u00e1n ilyen m\u00f3don beindult. Meleg\u00edt\u0151palack, meleg olaj, meleg zuhany, elektromos mellsz\u00edv\u00f3. \u0150k lettek a kell\u00e9keim. Nappal \u00e9s \u00e9jjel is. Massz\u00edroztam, er\u0151sen, f\u00e1jdalmasan, am\u00edg csak csom\u00f3t \u00e9reztem. T\u00f6bb lett a tej, de Kolos ekkor m\u00e1r akkora mennyis\u00e9get evett, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l a fel\u00e9t tudtam tejjel fedezni. \u00dagy \u00e9reztem, hogy versenyt futok a fiam sz\u00fcks\u00e9gleteivel. Ebbe a fele-fele ar\u00e1nyba viszont bele tudtam t\u00f6r\u0151dni. A tej el\u0151teremt\u00e9se ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl tov\u00e1bbra is sok energi\u00e1mba telt a folyamatos massz\u00edroz\u00e1ssal \u00e9s fej\u00e9ssel. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy \u00fajra elkezdek futni \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gesen enni, hogy legal\u00e1bb att\u00f3l jobban legyek. Nem mertem mozogni kor\u00e1bban \u00e9s sok sz\u00e9nhidr\u00e1tot ettem, mert azt hallottam, hogy az j\u00f3 a tejtermel\u00e9snek. Azt\u00e1n egy nap Kolos alig ivott a t\u00e1pszerb\u0151l, az ezt k\u00f6vet\u0151 napokon m\u00e9g kevesebbet. Megijedtem, hogy ha a t\u00e1pszer sem kell neki, akkor m\u00e9gis mit adok a h\u00e1rom h\u00f3napos gyereknek enni. Eml\u00e9kszem, hogy Szabi apja sz\u00f3lt egyszer, hogy Gabika szerintem el\u00e9g a tejed, j\u00f3l lakott Kolos, nem kell az a t\u00e1pszer.<\/strong> Addigra az \u00e9n fejemben ez a lehet\u0151s\u00e9g meg sem fordult, de m\u00e1r Szabi sem hitt benne. Vagy j\u00f3 k\u00e9t h\u00e9tig m\u00e9g minden etet\u00e9skor elk\u00e9sz\u00edtett\u00fck a t\u00e1pot, majd ki\u00f6nt\u00f6tt\u00fck, mire ki mert\u00fck mondani, hogy NINCS R\u00c1 SZ\u00dcKS\u00c9G! Sz\u00e9p lassan abba mertem hagyni a fej\u00e9st, a massz\u00edroz\u00e1st. Mire n\u00e9gy h\u00f3napos lett Kolos csakis szopott \u00e9s nem kellett hozz\u00e1 semmi r\u00e1seg\u00edt\u00e9s. Azt nem mondom, hogy ekkor m\u00e1r \u00e9lveztem a szoptat\u00e1st. Neh\u00e9z volt elhinni, hogy \u00edgy maradhat. Alig v\u00e1rtam, hogy elkezdhessem a hozz\u00e1t\u00e1pl\u00e1l\u00e1st, mert elk\u00e9sz\u00edteni k\u00f6nnyebbnek t\u0171nt az \u00e9lelmet, mint magamb\u00f3l el\u0151teremteni.\u00a0<\/p>\r\n \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben nem tudok nagy k\u00f6vetkeztet\u00e9seket levonni, de te, mint olvas\u00f3 tedd meg, ha \u00fagy tetszik. Lehet, hogy ha megmutatj\u00e1k a k\u00f3rh\u00e1zban r\u00f6gt\u00f6n els\u0151re, hogy hogy kell, akkor nem szenvedt\u00fcnk volna. Hogy mi\u00e9rt tartottam ki? Mert a legjobbat akartam a gyerekemnek, tudni akartam, hogy milyen szoptatni, mert hittem, hogy siker\u00fclni fog. Mert nem szeretem hamar feladni a dolgokat, maximalista vagyok \u00e9s gy\u00f3gyul\u00f3f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 teljes\u00edtm\u00e9ny- \u00e9s megfelel\u00e9si k\u00e9nyszeres. Mert ett\u0151l jobb any\u00e1nak, feles\u00e9gnek \u00e9s n\u0151nek \u00e9rzem magam. Hogy a k\u00f6vetkez\u0151 anya a rokons\u00e1gban ne kelljen , hogy azt gondolja, hogy a mi csal\u00e1dunkban nem tudnak szoptatni a n\u0151k. Azt hallottam kismamak\u00e9nt, hogy a szoptat\u00e1s term\u00e9szetes \u00e9s mindenki k\u00e9pes r\u00e1. Egy term\u00e9szetes helyzetben biztosan, de az nem term\u00e9szetes, hogy sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n \u00f3r\u00e1kig nem l\u00e1tod a gyereked, hogy nincs egy n\u0151t\u00e1rs, aki megmutatja, hogyan csin\u00e1ld. Ha egy hetedik emeleti panelben guglizod meg, vagy vide\u00f3kon n\u00e9zed, hogy hogyan kell szoptatni, az sem term\u00e9szetes. Nem tudom azt \u00edrni a sorst\u00e1rsaknak, hogy ne \u00e9rezz\u00e9k magukat rosszul ha nem megy, vagy engedj\u00e9k el, mert ez anno nekem sem seg\u00edtett. Azt tudom mondani, hogy nincsenek egyed\u00fcl. Biztos vagyok benne, hogy rajtam k\u00edv\u00fcl sok-sok anya \u00e9rezte mag\u00e1t annyira nyomorultnak mint \u00e9n, mert nem ment. Abban is biztos vagyok, hogy mindenki megtesz minden t\u0151le telhet\u0151t, \u00e9s van akinek nincsen el\u00e9g teje, \u00e9s nem tehet r\u00f3la.<\/p>\r\n Ma m\u00e1r szeretek szoptatni. A szoptat\u00e1s sok esetben megnyugtatja a kisfiam. Nekem ki kellett eddig tartanom. Tudtam ezt akkor is \u00e9s most is. \u00d6r\u00fcl\u00f6k, hogy a Szoptat\u00e1s Vil\u00e1gnapj\u00e1n m\u00e1r csak visszaeml\u00e9kszem a kezdeti neh\u00e9zs\u00e9gekre. Hogy mosolyogni is tudok-e majd valaha rajta, azt nem tudom. Ma m\u00e9g biztosan nem...<\/p>\r\n Az fed\u0151k\u00e9p forr\u00e1sa itt<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3.\u00a0<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/anyaszorp.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/breastfeeding-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}N\u00e9ha tartottam a gyerekem a karomban, \u00e9s \u00e1t\u00e9reztem az \u00f6sszes n\u0151i felmen\u0151m f\u00e1jdalm\u00e1t, mik\u00f6zben \u00e9rzik, hogy nem tudj\u00e1k a gyermek\u00fcket t\u00e1pl\u00e1lni. Ez f\u00e1jdalom, sz\u00e1momra a legborzaszt\u00f3bb lelki f\u00e1jdalom az \u00e9letben.\u00a0<\/h3>\r\n
![\"\"](\"https:\/\/anyaszorp.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/kolosszopi.jpg\")
<\/strong><\/p>\r\nK\u00f6zben pedig b\u00e1rmit olvastam, mindenhol azt l\u00e1ttam, hogy azt szajk\u00f3zz\u00e1k, hogy ha nem tudsz szoptatni, akkor cs\u00f6kkent \u00e9rt\u00e9k\u0171 anya vagy. Nem kellett mondj\u00e1k, \u00e9n an\u00e9lk\u00fcl is lelki beteg voltam.<\/h3>\r\n
![\"\"](\"https:\/\/anyaszorp.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/breast.jpg\")
<\/p>\r\n
![itt<\/a> tal\u00e1lhat\u00f3.\u00a0<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/anyaszorp.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/breastfeeding-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}](\"http:\/\/images.parents.mdpcdn.com\/sites\/parents.com\/files\/shutterstock_164618243.jpg\"){kind=link}