1.0Anyaszörphttps://anyaszorp.cafeblog.huGabvakhttps://anyaszorp.cafeblog.hu/author/gabvak/<a href="https://anyaszorp.cafeblog.hu/files/2016/02/2016-02-20-08.33.21.jpg" rel="attachment wp-att-2194"> </a><a href="https://anyaszorp.cafeblog.hu/files/2016/02/2016-02-20-08.33.21.jpg" rel="attachment wp-att-2194"><img class="size-large wp-image-2194 aligncenter" src="https://anyaszorp.cafeblog.hu/files/2016/02/2016-02-20-08.33.21-1024x616-1.jpg" alt="2016-02-20 08.33.21" width="640" height="385" /></a>Reggel frissen ébredtem,  és egyáltalán nem éreztem éhséget. Üres voltam és tiszta. Nyugodt és erős. A bőröm is szebb lett, elmúlt a szembevérzés. A májpakolás nyugtatóan hatott rám és nagyon mélyen aludtam.<!--more--> Stől, stől stől, zöldséglevestől és stúl, stúl, stúl, vizesflakonostúl indultam a Csillagkuckóba a Jóga a várandósságért tanfolyamra. Vannak idióta szójátékaim nem igaz? :-) A jóga ismét jól esett, mindent könnyen vett és engedett a testem. A levegő mellkasban tartásos feladatoknál azonban egyszer csak teljesen elsötétült minden, és éreztem, hogy nem érzem a súlyom, nem vagyok benne biztos, hogy állok még. Féltem és csukott szemmel arra gondoltam, hogy talán szólnom kellene, hogy rosszul vagyok, vagy megpróbálni a falhoz támaszkodni. Pár másodperc volt az egész, de az jutott eszembe, hogy ha nem fog el a pánik, és<strong> sikerül a testemmel kommunikálnom</strong>, akkor most meg tudom vele beszélni, hogy ne hagyjon el. Így is volt, hamar visszanyertem az erőm, sőt annál egy kicsit többet. <strong>Jóban voltam a testemmel és megtanultam vele együttműködni</strong>. A mellkasomba akadály nélkül áramlott a levegő, ami eddig sosem volt még. Mélyen megéltem és belenyújtóztam minden ászanába. A végére teljesen elmúlt minden dühöm, és elengedtem a februári lombik vesztességét. Sírtam. A sírásban végre már nincsen harag, elkezdtem gyászolni. <strong>Egy nőnek, azt hiszem még egy angyala van a böjt megsegítéséhez, a sírás angyala.</strong> A sírás segített végleg megtisztulni. Sütött a nap délután, hétvége volt, nagyokat sétáltunk. A levegő és a nap angyala is velem volt, no és a férjem. Kell ennél jobb támogató erő?  Élveztem az érzékszerveim éberségét a szabadban. Nagyon jól hallok, látok és szagolok, és alig vagyok éhes. Tartott ez az esti főzésig. :-) Ötnapos éhező gyomorral főzni a családnak, türelemre tanított. Becsukott szemmel elképzeltem, hogy megeszem a sült húst, amit sütöttem, és érdekes mód ettől el is múlt a sóvárgás. Azt hiszem kezdem elsajátítani a levegőtáplálkozás művészetét! :-) Magamnak zabpehely levet csináltam (két kanál zabpehely fél liter vízben főzni, majd átpasszírozni). Meg sem tudtam enni egyszerre. Elkészült a zabpelyhes arcpakolásom is:  kókuszolaj, zabpehely massza, méz, kefír. A kókuszolaj kihűlése miatt teljesen rádermedt az arcomra ez a cucc, érdekes volt levakarni, viszont a végeredmény fantasztikus volt. A böjt óta most láttam újra egészséges kinézetűnek az arcbőröm! A nyelvem lepedékesebb lett, mint tegnap, többször is kapirgáltam a nap folyamán. A súlyom változalan.<strong>Tea: édeskömény- körömvirág szirom keveréke.</strong> Az édeskömény kedvenc lett, mert édes íze van. Amúgy pedig megszánt az ihlet. Az érzékszerveim után a fejem is kezd kitisztulni. Tele vagyok ötletekkel, és mindig csak írnék és írnék. Öt napja nem ettem! És jól vagyok! Ki fogom bírni! Most már nincs mese! :-) <a href="https://anyaszorp.cafeblog.hu/files/2016/02/2016-02-04-22.21.31.jpg" rel="attachment wp-att-2179"><img class=" wp-image-2179 aligncenter" src="https://anyaszorp.cafeblog.hu/files/2016/02/2016-02-04-22.21.31.jpg" alt="2016-02-04 22.21.31" width="323" height="431" /></a>rich