<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Anyaszörp</provider_name><provider_url>https://anyaszorp.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Gabvak</author_name><author_url>https://anyaszorp.cafeblog.hu/author/gabvak/</author_url><title>Heti örömök</title><html>&lt;a href=&quot;https://anyaszorp.cafeblog.hu/files/2016/07/PicMonkey-Collage-1.jpg&quot; rel=&quot;attachment wp-att-2552&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-full wp-image-2552 aligncenter&quot; src=&quot;https://anyaszorp.cafeblog.hu/files/2016/07/PicMonkey-Collage-1.jpg&quot; alt=&quot;PicMonkey Collage&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;1000&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

Családozás, mozizás, olvasás, pihenés. Úgy éreztem, hogy ez a hét nem kézzelfogható, de annál szebb ajándékokkal halmozott el. Heti örömök: &lt;!--more--&gt;

♦ Pár napot nálunk nyaralt a húgom. Egészen jól bírtam a vele való városban császkálást. Egyik nap csajos napot tartottunk, befonta a hajam, pedikűröztünk, sminkeltünk, közben Caro Emerald-ot hallgattunk, öltözködtünk és beszélgettünk. Egy kis fiatalos vérfrissítés nem ártott nekem sem. Arra hívta fel a figyelmem, hogy nem hagyhatom el magam. Lehet, hogy itthon vagyok és babát várok, de közben nyár van, és csillogás, és nincs is üdítőbb látvány egy csinos, és ápolt kismamánál. A kismamaság egy áldott és szép állapot, egy kismama büszke kell legyen a külsejére, és erre az állapotra is igaz, hogy ki kell hangsúlyozni a bájainkat. Számomra ez egyre inkább a hasam. A héten már a szomszédok is észrevették a változást. A lépcsőházban kérdezgetik: - Baba lesz? :-) Visszatérve a témához az élet úgy hozta, hogy a húgommal nem együtt nőttünk fel, és most, hogy már idősebbek vagyunk, próbáljuk megismerni egymást. Egész életemben vágytam egy hugicára (két öcsi mellé), akivel ruhákat adunk egymásnak, hasonlóak vagyunk és kibeszéljük a titkainkat. Elolvasgattuk a nyolcadikos titkos naplóm, amin jókat nevettünk. Együtt felnövés vagy sem, a vér tényleg kötelez, hihetetlen a másikban felismerni saját magunkat. A legviccesebb, hogy &lt;strong&gt;ugyanúgy rágjuk a szánkat, vagy beszélgetés közben ugyanabban az idióta helyzetben tartjuk a kezünket, hogy furán vakarjuk az orrunkat, és hogy imádunk szerepelni és énekelni.&lt;/strong&gt; A legjobb, hogy egy húggal lehet viccesen operaduetteket is énekelni! Nem vállalom a videó megosztását itt, mindenki képzeletére bízom :-) ♦

♦ Négy hónap kihagyás után ismét rám tört a vágy, hogy olvassak! Mióta babát várok, ez nem történt meg velem. Eddig a semmibe meredésen kívül túl sok dolog nem érdekelt igazán, és a leginkább az bántott, hogy elment a kedvem az olvasástól is. A héten visszatért! Egyszer csak nagyon izgalmas könyvekre vágytam, és szinte együltömben kiolvastam A &lt;a href=&quot;https://www.libri.hu/konyv/paula_hawkins.a-lany-a-vonaton.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Lány a vonaton&lt;/a&gt; című könyvet, most pedig a &lt;a href=&quot;https://www.libri.hu/konyv/a-visko.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Viskót&lt;/a&gt; bújom. &lt;strong&gt;Újra olvasni fenomenális érzés,&lt;/strong&gt; úgy érzem, hogy mint egy ajándékot, visszakaptam a legkedvesebb elfoglaltságom. Ismét tudok koncentrálni! ♦

♦&lt;strong&gt; Moziztunk&lt;/strong&gt; is a héten Szabival. Minden kiruccanásról az jut eszembe, hogy ki tudja, hogy mennyi ilyen programunk lehet a jövőt illetően. Próbálom a kettesben töltött időt kihasználni. Kicsit össze is vitatkoztunk pénteken, így kellett is valami közös program, hogy újra egymásra tudjunk mosolyogni. ♦

♦ Azt hiszem, hogy a babánk nagyon jól van, és baromi gyorsan nő. A hasam méretéből és a ficánkolások erősségéből legalább is erre következtetek. Mostanság úgy érzem, hogy &lt;strong&gt;elkezdett hallani,&lt;/strong&gt; de még biztosan nem tudja a hangokat megkülönböztetni. Szurdopedagógus (gyógypedagógus, aki hallássérültekkel foglalkozik) létemet nem meghazudtolva, azon kaptam magam, hogy különböző hangot adó eszközöket helyezek a hasamra, hogy tanulja meg a baba a hangforrásokat. Miután ma majdnem rám borult a nappalinkban lévő nagy hangfal a hasamra forgatás közben, ráeszméltem, hogy talán abba kellene hagynom a magzatom hallásfejlesztését, és hagyni, hogy fejlődjön a hallása úgy, ahogyan minden más gyereknek. Egyedül pár zenét fogok vele hallgattatni és énekelek neki, becsszó, semmi több direkt fejlesztés. Egyébként már akkora lehet, mint egy &lt;strong&gt;karalábé&lt;/strong&gt;. Öt nap múlva pedig végre megint ultrahang. Olyan izgalommal készülök ezekre az alkalmakra, mint régen a randevúkra. Hamarosan ki fog derülni biztosan, hogy kisfiú! :-) ♦

Kívánok nagyon boldog, apró ajándékokkal teli hetet! Ne feledjük: a legfontosabb dolgok  az életben, nem a dolgok!

Gabi &lt;span style=&quot;color: #ff0000&quot;&gt;♥&lt;/span&gt;

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>